2025 júliusában az ipari termelés 1,8 százalékkal nőtt az EU-ban 2024 júliusához képest. Németországban az ipar idén először májusban tudott növekedni, júliusban 2,2 százalékos volt az éves volumen gyarapodása, ami kedvező jel a magyar ipar szempontjából is, hiszen egyfelől a keresleti piacok részben hasonlóak, másfelől pedig számos magyar cég jelentős beszállítója a német gyáraknak. A magyar ipar termelésének csökkenése júliusban (-1,3 százalék) a 7. legnagyobb volt az EU-ban.

2025 első 8 hónapjában az ipari termelés volumene 7,3 százalékkal (szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 2,3 százalékkal) elmaradt az előző év azonos időszakától.

Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 1,3 százalékkal, a 36 százalékot képviselő hazai értékesítésé 5,3 százalékkal mérséklődött ugyanezen időszakban.1 A legnagyobb visszaesés a kokszgyártás és kőolajfeldolgozásban (-20 százalék), a vegyiparban (-14,4 százalék), a textiliparban (-11,2 százalék) volt, de csökkent a termelés a bányászatban (-8,5 százalék) és a villamosgépgyártás alágban (-8,3 százalék) is, ahová az akkumulátorgyártás is tartozik. A 15 megfigyelt alágazat közül 9-ben csökkent a kibocsátás, míg 5-ben növekedést mért a KSH. A feldolgozóiparon belül nagy súlyú járműgyártás termelése gyakorlatilag stagnált júliusban. 

A magyarországi autógyárakból műszakszám csökkenésekről, leépítésekről jönnek hírek, továbbá az épülő nagy gyárak termelésbe lépésének várt dinamizáló hatás idén még gyenge lesz.

Tizenkét feldolgozóipari alágban csökkent a termelés az első 7 hónapban. Az elektronikai ipar 8,2 százalékos növekedése sokat javított az összesített teljesítményen, de emellett nőtt még a termelés a fa-papír- és nyomdaiparban (3,1 százalék) és a villamosenergia iparban is (1,9 százalék).

A termeléscsökkenés legfőbb oka az elégtelen kereslet a GKI üzleti felmérései szerint.

Ezt a KSH adatai is alátámasztják: mind a belföldi, mind az exportértékesítés csökkent 2025 első hét hónapjában rendre 3,7 százalékkal, illetve 1,5 százalékkal1, és a rövidtávú kilátások még mindig nem kedvezőek: 2025 júliusában a KSH által vizsgált ágazatok rendelésállományai 7 százalékkal elmaradtak az előző évitől. Az ipari növekedésnek input oldalról is vannak akadályai. Míg régebben a növekedés legfőbb gátjának a munkaerőhiányt tartották a GKI üzleti felméréseiben a válaszadók, ez a szempont az elmúlt időszakban egyre hátrébb szorult, ahol felmerül, ott sem mennyiségi, hanem minőségi munkaerőhiányról van szó. Az iparban foglalkoztatottak száma 2024-ben 1,5 százalékkal, 2025 első három negyedévében további 3 százalékkal csökkent. 

Hasonló a helyzet a műszaki kapacitásokkal is. A feldolgozóipari beruházások 2025 első félévében 17,4 százalékkal zuhantak, igaz, jelentős nagyberuházások (BMW, BYD, CATL gyárak építése stb.) vannak folyamatban, amelyek aktiválásukkor lökést adhatnak az ágazatnak. Júniusban a CATL második ütemének előkészítését határozatlan időre felfüggesztették, de a jelenlegi gazdasági környezet miatt más – elsősorban autóiparhoz kötődő – beruházások halasztására is sor kerülhet. A GKI üzleti felmérése szerint a működő vállalatok nagy részénél a jelentősebb „fenntartási jellegű” beruházások végrehajtására sem került sor, nemhogy új piacokra lépést, termelésbővítést, vagy új termékek bevezetését szolgáló fejlesztésekre. A válaszadók közül

a legtöbben csupán az elhasználódott berendezések cseréjét jelölték meg beruházási célként.

A magyar ipar számára így kihívást jelenthet egy később meginduló konjunktúra kihasználása, azaz dinamikus bővülésre egy ideig nem lehet számítani. Némi tartalékot jelenthet, hogy az átlagos kapacitáskihasználás 2022 nyarán volt utoljára a küszöbértéknek tekintett 80% közelében, azóta mindig alatta maradt. Kérdés, hogy ezek a tartósan kihasználatlan kapacitások mire mozgósíthatók és mennyi idő alatt.

Legfontosabb piacainkon már az élénkülés jelei látszanak, és az USA-EU közötti vámmegállapodás után a konjunktúra kilátások is javulnak. A kilábalás megkezdődött, de üteme nagyon lassú. Nagyon úgy látszik, hogy az EU gazdaságának növekedése nélkül a magyar ipar nem tud növekedési pályára állni, hiszen az értékesítés kétharmada külpiacokon talál gazdára, míg a belföldi kereslet még mesterséges serkentéssel sem tud annyira felfutni, hogy pótolja az előbbi gyengélkedését. Így arra lehet számítani, hogy az év vége felé a termelésbe belépő új gyárak visznek egy kis dinamikát a magyar iparba és így az első félévi csökkenés mértéke enyhülhet. A bruttó termelési adatok és a konjunktúra jelzések alapján azonban nem várható, hogy az ipar növekedni tudna az év egészében, de az év vége felé megállhat a csökkenés és 2026-ban tartós növekedés is elindulhat a javuló külpiaci kilátások miatt.