Videojátékokat vizsgál új országos akciójában a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH), együttműködve a szakmai irányítása alatt álló kormányhivatalokkal.

A vizsgálat célja a fogyasztókkal – különösen a kiskorúakkal – szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feltárása és visszaszorítása

Kapcsolódó

 - számolt be a hatóság.

A jelenlegi ellenőrzés kapcsolódik ahhoz, hogy a magyar hatóság március 31. és április 11. között részt vett a Nemzetközi Fogyasztóvédelmi Jogérvényesítési Hálózat (ICPEN) által koordinált, mobil- és online játékokra fókuszáló nemzetközi akcióban („sweep”). 

A tavaszi nemzetközi vizsgálat során 22 ország fogyasztóvédelmi hatóságai összesen 439 mobil- és online játékot ellenőriztek, és szinte kivétel nélkül találtak pénzköltésre ösztönző, manipulatív elemeket.

A sweep eredményei rávilágítottak, hogy a vizsgált játékok jelentős része tartalmazott:

  • loot boxokat (zsákmánydobozokat), amelyek szerencsejáték-szerű működésük révén fokozhatják a játékfüggőség kockázatát,
  • virtuális valutákat, amelyek átláthatatlan átváltási rendszere megnehezíti a költések nyomon követését,
  • úgynevezett „sötét mintákat”, például sürgető, nehezen elutasítható ajánlatokat vagy időkorlátos eseményeket,
  • pay-to-win modelleket, amelyeknél a fejlődéshez elengedhetetlen a fizetős tartalmak beszerzése.

E tapasztalatok alapján a most indított hazai vizsgálat kiterjed majd arra, hogy a játékszoftverek gyártói alkalmazzák-e az Egységes Európai Játékinformációs Rendszer (PEGI) korhatár-besorolását, vagy ennek hiányában feltüntetik-e a „Tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott!” figyelmeztetést jól láthatóan a csomagoláson. 

Kiemelten vizsgálják a loot boxokat, a virtuális valutákat, a sötét mintákat és a pay-to-win modelleket. 

Az NKFH rámutat, hogy a globális videojáték-piac 2024-ben elérte a 184 milliárd dolláros bevételt, és a tendencia várhatóan folytatódik. E növekedéssel párhuzamosan egyre hangsúlyosabbak azok a „freemium” modellek, amelyek ingyenesen hozzáférhető videojátékokban kínálnak fizetős kiegészítő tartalmakat. Bár önmagában ez a gyakorlat nem jogsértő, problémát jelent, ha a játékélmény fenntartásához vagy a fejlődéshez elengedhetetlen a fizetés, illetve, ha a játék kifejezetten addiktív mechanizmusokkal ösztönzi a költekezést.

A hatóság célja, hogy a fogyasztók – különösen a szülők és a fiatal játékosok – számára világosabbá és átláthatóbbá tegye a videojátékokban alkalmazott vásárlási mechanizmusokat, elősegítve ezzel a tudatos és biztonságos játékhasználatot minden korosztály számára.