Négy áruházóriás – a Rewe, az Edeka, az Aldi és a Lidl – szerepel abban az új, leleplező dokumentumfilmben, ami legújabban kiveri a biztosítékot Németországban, mert betekintést nyújt a piacvezető kiskereskedelmi szereplők kulisszái mögé.

A ZDF közszolgálati tévécsatorna kedd este bemutatott riportjában a termelőtől a szupermarketek polcáig elemzik az élelmiszerek útját és az eladások 80-85 százalékát uraló láncok árpolitikáját, rámutatva, hogy

a piaci koncentráció lényegében korlátlan hatalmat biztosít

– mind a gyártók, mind a vásárlók felett.

A tavaly 210 milliárd euró árbevételt generáló, németországi kiskereskedelemben a fogyasztóvédők és az agráripar szakértői immár hangosan követelik a nagyobb átláthatóságot, a méltányos kártérítéseket és az állandó versenyellenőrzést az elszabadult árképzéssel szemben.

De a polgárok sem fogják már vissza magukat: a riport közzététele után válogatott szavakkal illetik az áruházakat – például van, aki emberiség ellen elkövetett csalást emleget. 

Önkényes áremelések, kiszipolyozott gazdák

Legnagyobb nyugati partnerünknél is súlyosan visszafogja a bolti fogyasztást, hogy az élelmiszerek ára közel 40 százalékkal nőtt 2021 óta, amit rengeteg magyar vásárló is tapasztalhat a németországi üzletekben. 

A ZDF most rámutatott: nem minden áremelkedés magyarázható a megnövekedett termelési költségekkel, a terméskieséssel vagy a magasabb energiaárakkal.

Például különösen szembetűnő, hogy minden cégnél drasztikusan drágultak a saját márkás termékek, amelyek pedig korábban olcsó alternatívaként hódítottak a márkás termékekkel szemben.

A dokumentumfilmben megszólaltatnak német gazdákat is, akik a láncok felől érkező, brutális árnyomásra panaszkodnak, miközben a munkaerő, a rezsi, a műtrágya és a takarmány emelkedő költségei is terhelik őket.

Mint kiderült, a termelők részesedése a fogyasztói árakból az 1960-as években jellemző, több mint 50 százalékról mára kevesebb, mint 22 százalékra zuhant a németeknél. Ez alátámasztja, hogy a kereskedelmi óriások piaci ereje szabja meg a vételi és az eladási árakat is, a gazdák tárgyalási pozíciója pedig nagyon kiszolgáltatott - idézi a Ruhr24.

Gyanúsan egyszerre drágulnak az élelmiszerek

A riporthoz elvégzett kutatásban 30 ezer áruházi nyugta árait is összehasonlították, ami alapján erősödött az a gyanú, hogy

az áremelések kísérteties szinkronban történnek a nagyobb láncoknál.

Vagyis, ha az egyik cég szabályozza egy termék árát – akár felfelé, akár lefelé –, a versenytársak általában néhány napon belül követik a példát.

A műsor azt is erősen megkérdőjelezi, hogy – noha a hagyományos felfogás szerint „a vásárló az úr” – a fogyasztók egyáltalán tudják-e még befolyásolni az erőfölényben lévő multik árháborúját.

Bár azt megállapítják, hogy az árfigyelő rendszerek hasznosak, mert láttatják a versenyt.

Ennek kapcsán elhangzik a fogyasztóvédők azon tanácsa, hogy észnél kell lenni a csalogató akcióknál is, és a vásárlók mindig a kilogrammonkénti alapárakat hasonlítsák össze – ne csak a csomagárakat.

Felháborodott kommentekben támadják a kereskedőket

A németek reakciója itthon is ismerős lehet: a csatorna Facebook-oldalán számos felhasználó az alapvető élelmiszerek drasztikus áremelkedései miatt háborog, és arról írnak, hogy

már nem élmény, hanem tortúra lett a mindennapi bevásárlás.

Voltak, akik azt írták, hogy a láncok árpolitikája

  • „Nyílt csalás az emberiség ellen”
  • „Már nem elfogadható”
  • „Tiszta átverés”

Többen pedig úgy fogalmaztak, hogy

  • „Csak átvernek minket”
  • „Titkos összejátszás jut eszembe”
  • "Hihetetlen, ami itt zajlik"

Eközben a német Focus magazin kapcsolódó elemzése megállapította: a négy nagy német szereplő egyértelműen profitál a durva áremelésekből.

A Rewe és a Penny tavaly 3,2 százalékkal, az Edeka 6,5 százalékkal, a Lidl pedig 5,3 százalékkal növelte eladásait a német kiskereskedelemben – írják.

„A kiskereskedelmi cégek

nem olyanok, mint Robin Hood, aki a gyártóktól begyűjtött termékeket szétosztja a hétköznapi emberek között”

– fogalmaz a riportban Patrick Kammerer, a Márkaszövetség ügyvezető igazgatója, aki szerint, ha a fogyasztói árak nőnek, abból a kiskereskedelmi szektor profitál a legtöbbet.