Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist
ismertetve elmondta: a gazdasági kilátásokat fenyegető bizonytalanság és lefelé
mutató kockázatok az elmúlt hónapokban megnőttek az Ukrajna elleni elhúzódó
háború és a közel-keleti konfliktus miatt. Az EU fő kereskedelmi partnerei,
különösen Kína gazdasági teljesítménye szintén kockázatot jelenthetnek – tette
hozzá. Elmonda,
az európai gazdaság az idén veszített lendületéből a magas megélhetési költségek, a gyenge külső kereslet és a monetáris szigorítás miatt, azonban szerény fellendülés várható a kihívásokkal teli év után.
Noha a gazdasági aktivitás a jövőben fokozatosan élénkülni
fog, az Európai Bizottság a nyári prognózishoz képest lefelé módosítja az EU
GDP-növekedését.
Az előrejelzés 0,6 százalékos GDP-növekedést jósol 2023-ban mind az EU egészében, mind az euróövezetben, ami 0,2 százalékponttal elmarad a legutóbbi, nyári előrejelzésben várt növekedéstől.
Az októberi üzleti mutatók és felmérési adatok az idei
negyedik negyedévben visszafogott gazdasági aktivitásra utalnak. A gazdasági
aktivitás várhatóan fokozatosan erősödik majd, ahogy a fogyasztás élénkül az
erős munkaerőpiac, a tartós bérnövekedés és az infláció folyamatos mérséklődése
következtében. A szigorúbb monetáris politika ellenére a beruházások várhatóan
továbbra is növekedni fognak, amit a szilárd vállalati mérlegek és a
helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) is támogat.
Az előrejelzés szerint 2024-ben az EU GDP-növekedése 1,3 százalékra javul, noha ez még mindig 0,1 százalékponttal elmarad a korábban várttól
– jegyezte meg. Az euróövezetben a GDP növekedése valamivel
alacsonyabb, 1,2 százalékos lesz. 2025-ben, az infláció és a monetáris
szigorítások csillapításával a növekedés várhatóan 1,7 százalékra erősödik az
EU-ban és 1,6 százalékra az euróövezetben - közölte az uniós biztos.
Az infláció csökkenő tendenciát mutat az energiaárak meredek zuhanása miatt.
Az euróövezet inflációja a 2023-as 5,6 százalékról 2024-re
3,2 százalékra, 2025-ben pedig 2,2 százalékra csökken. Az EU-ban a 2023-as 6,5
százalékról 2024-ben 3,5 százalékra, 2025-re pedig 2,4 százalékra csökken az
infláció.
Az uniós munkaerőpiac a gazdasági növekedés lassulása
ellenére erőteljesen teljesített 2023-ban. A foglalkoztatás növekedése az
EU-ban idén 1 százalékos, 2024-ben és 2025-ben 0,4 százalékos lesz. A
munkanélküliségi ráta az EU-ban 6 százalékos marad idén és 2024-ben, 2025-ben
5,9 százalékra mérséklődik. A reálbérek növekedése várható a csökkenő infláció
következtében.
Az államháztartási hiány csökken a költségvetési támogatás
fokozatos megszüntetésével – írták a
közleményben. Az EU államháztartási hiánya 2023-ban enyhén, a GDP 3,2
százalékára csökken, 2024-ben a GDP 2,8 százalékára, 2025-ben pedig 2,7
százalékára mérséklődik.
Az Európai Bizottság első alkalommal tett közzé adatokat az uniós tagjelölt országok, Bosznia-Hercegovina, Moldova és Ukrajna gazdasági teljesítményével kapcsolatban.
A prognózis Ukrajna esetében kiemelte: az ország
gazdasága 2023-ban figyelemreméltó rugalmasságot mutatott. A gazdasági
növekedés 2023-ban 4,8 százalékos, 2024-ben 3,7 százalékos, 2025-ben pedig 6,1
százalékos lehet, miután 2022-ben Oroszország támadását követően 29 százalékos
összeomlást mutatott.
A fellendülés a kivételes termésnek és a nemzetközi partnerek rendíthetetlen támogatásán alapuló kormányzati ösztönzésnek, valamint a hatóságok makropénzügyi stabilitás melletti elkötelezettségének tudható be
– tették hozzá.
Ami Magyarországot illeti, az uniós bizottság megállapította, hogy idén zsugorodott a magyar gazdaság.
A magas infláció, a
szigorúbb költségvetés és monetáris politika és a lassuló külső kereslet
hozzájárultak a visszaeséshez. A harmadik negyedévben a GDP viszont a becslések
szerint növekedésnek indult, a mezőgazdasági termelésnek illetve az építőipari
tevékenység fellendülésének köszönhetően.
A jelentés szerint a magyar reál-GDP várhatóan 0,7
százalékkal zsugorodik 2023-ban, de fokozatosan helyreáll, ahogy az infláció
csökken, lehetővé téve a nagyon szigorú monetáris feltételek enyhülését. Az
előrejelzés 2024-ben 2,4 százalékos, 2025-ben pedig 3,6 százalékos növekedését
jósol Magyarországon az Európai Bizottság.
A munkanélküliségi ráta 4,1 százalék volt 2023 harmadik
negyedévében Magyarországon, a következő években nagyjából változatlan marad. A
szűkös munkaerőpiac várhatóan fenntartja a magas nominális bérnövekedést, amit
a 2024-ben várható kétszámjegyű minimálbér-emelés tovább fokoz.
A magyarországi HICP-infláció 14,6 százalékra csökkent 2023
harmadik negyedévében, és várhatóan egyszámjegyűre tér vissza a következő
hónapokban. Felhívták a figyelmet ugyanakkor, hogy a magas bérnövekedés várhatóan tartósan magasan tartja az inflációt. A prognózis
2024-ben 5,2, rá egy évre pedig 4,1 százalékos inflációt jósol a 2023-as 17,2 százalékosra becsült szint után.
Az előrejelzés szerint az államháztartási hiány
Magyarországon idén továbbra is magas, 5,8 százalékos lesz, noha csökkenést
mutat a tavalyi 6,2 százalékos szinthez képest. A javuló makrogazdasági
kilátások ellenére az államháztartás hiánya várhatóan 2024-ben és 2025-ben is
túlzottan magas, 4,3, illetve 3,8 százalékos lesz. A magas infláció miatt az
államadósság GDP-hez viszonyított aránya várhatóan 4 százalékponttal, 69,9
százalékra csökken az év végére – tették hozzá.
