Az alábbiakban górcső alá vesszük a gáznemű, illetve a cseppfolyósított földgáz (LNG) európai uniós importjának alakulását, plusz a kőolaj behozatalának változását is megvizsgáljuk az elmúlt évek tükrében. Ezenfelül a háztartások energiafogyasztásának pillanatképére szintén vetünk egy részletekbe merülő pillantást. Lássuk a konkrét adatokat!
Hogyan lehet a kevesebb néha drágább?
2025 első negyedévében az Európai Unió 95,3 milliárd euró értékben importált energiatermékeket, ami mennyiséget nézve összesen 176,4 millió tonnát jelentett. 2024 első negyedévéhez képest az import értéke kismértékben, 0,3 százalékkal nőtt, míg a mennyiség 3,9 százalékkal csökkent – erről számolt be a napokban friss adatai nyomán az Eurostat.
Az EU statisztikai hivatala közölte, az első negyedév éves összevetésű alakulásának közelebbi vizsgálata azt mutatja, hogy az importált kőolaj értéke (-11,9 százalék) és mennyisége (-8,0 százalék) is jelentősen apadt.
Ezzel szemben az importált cseppfolyósított gáz értéke (+45,3 százalék) és mennyisége (+12,1 százalék) is meredeken kilőtt. Eközben a gáz halmazállapotú importált földgáz értéke ugyan meglódult (+19,0 százalék), miközben a mennyisége mégis visszaesett (-12,1 százalék). Ez utóbbi arányok
fajlagosan drágább fosszilis energiahordozókat jelentenek éves összehasonlításban.
Az idei első negyedévi havi átlagok és a 2024-es átlagok összehasonlításakor kirajzolódott, hogy a kőolajtermékek importja értékben 9,4 százalékkal, mennyiségben pedig 7,1 százalékkal olvadt lejjebb az EU-ban. Ugyanakkor a földgáz esetében jelentős változások történtek: az LNG importja ár szerint 55,0 százalékkal, volument tekintve pedig 24,7 százalékkal nőtt. A gáz halmazállapotú földgáz importja pedig értékben 6,4 százalékkal gyarapodott, mennyiségben azonban 13,8 százalékkal zsugorodott.
Az eurostatos adatcsokorból az is kitűnik, hogy 2025 nyitó negyedévében az unió kőolajimportjának a legszámottevőbb partnere az Egyesült Államok (az import értékének 15,0 százaléka), Norvégia (13,5 százalék) és Kazahsztán (12,7 százalék) volt. A cseppfolyósított földgáz importjának fele az Egyesült Államokból származott (az összes import értékének 50,7 százaléka), megelőzve Oroszországot (17,0 százalék) és Katart (10,8 százalék). A gáznemű földgáz több mint felét Norvégiából importálták (52,6 százalék), őket Algéria 19,4 százalékkal követte, majd pedig Oroszország 11,1 százalékkal.
A különös együttállás (a mennyiségcsökkenés dacára zajló értéknövekedés) hátterében zömmel az állhat, hogy látványos drágulást produkált a gáz, s eközben az áram ára stabil szinten maradt a kontinensen. Egyébiránt Magyarország számolt be a legalacsonyabb földgáz- és áramárakról tagországi összevetésben 2025 induló negyedévében, legalábbis a lakossági felhasználás tekintetében. Az is igaz, hogy a tagállami zöldenergia-versenyben hazánk az utolsó harmadban foglal helyet a megújulók idei első negyedévbeli arányait nézve, miközben uniós szinten is kezd megtorpanni a zöldenergia.
Energiatakarékossági trend?
Az Eurostat egy másik, szintén nemrégiben publikált adathalmaza arról árulkodik, hogy 2023-ban az EU háztartásai 9,6 millió terajoule energiát használtak fel. Ez megawattórában kifejezve mintegy 2,667 milliárdos volument jelent.
Emellett 2022-höz képest 5,6 százalékos visszaesés volt tapasztalható a feljegyzett 10,1 millió TJ-hoz (2,805 milliárd MWh) mérten. Ez volt a második egymást követő éves csökkenés, a 2021-ben regisztrált történelmi csúcsot, a 11 millió terajoule-t (3,055 milliárd MWh) követően.
A 2021 és 2023 közötti két év során tehát erőteljesen, 12,7 százalékkal esett vissza az uniós lakossági energiaéhség, ezáltal egy érzékelhető méreteket öltő energiatakarékossági tendencia körvonalazódik.
Az összes háztartás, vagyis a lakossági szektor az EU végső energiafogyasztásának 26,2 százalékát tette ki 2023-ban. Az unió háztartásainak végső energiafogyasztásának nagy részét a földgáz (29,5 százalék), a villamos energia (25,9 százalék), valamint a megújuló energiaforrások és bioüzemanyagok (23,5 százalék) fedezték. Ennélfogva jelentős hányadot tett ki a zöldenergia is.
Ez a zöld jövő? Őrülten szomjazzuk a vizet
Karcsúbb lett az unió energiaimportja 2024-ben, miközben a vízkészletek is kimerülőben az EU déli szegletében. A már tiszta vizét vesztő Magyarország sem dőlhet hátra a nemzetstratégiai ügyben. Bővebben.Hogyan is néz ki az EU energiafelhasználása?
Világosan látni, hogy az uniós háztartások energiamegoszlását túlnyomórészt a fűtés rezsije határozza meg, legalábbis az Eurostat-adatkészlet szerint az egyes tüzelőanyagok elhasználásának szűk kétharmadát az otthon melegére fordítják. De nézzük meg tüzetesebben a pontos arányokat!
Ekképpen festett az EU háztartásait magában foglaló energiafogyasztás 2023-ban:
- fűtés 62,5 százalék;
- vízmelegítés 15,1 százalék;
- világítás és elektromos készülékek 14,5 százalék;
- főzés 6,5 százalék;
- egyéb végfelhasználás 0,8 százalék; és
- helyiségek hűtése 0,6 százalék.
Mint ahogy az plasztikusan látszik is, az uniós háztartások fő energiafelhasználásban az otthonok fűtésére fókuszáltak, és ezt követte a negyedannyit jelentő vízmelegítés aránya.
A helyiségek fűtése és a víz melegítése együttvéve így a háztartások végső energiafogyasztásának 77,6 százalékát, azaz több mint háromnegyedét tette ki tavalyelőtt.
A világítás és a különféle elektromos készülékek, valamint a főzés 21 százalékot képviselt összesen. Az egyéb végfelhasználás és a helyiségek hűtése (0,6 százalék) eredményezte a legalacsonyabb arányt, együttesen mindössze 1,4 százalékot.
Ez utóbbi alapján megállapítható, hogy bár a nyári forróság idén is komoly kihívás, ám a légkondicionáló készülékek és klímaberendezések meglehetősen csekély fogyasztási arányt foglalnak el az energiakép egészéből.
Mindeközben a klímaváltozást szó szerint a bőrünkön érezhetjük, hiszen – az idehaza is fenyegető aszály veszélyén túl – épp most fulladozik Európa az embert próbáló hőségben.