Sérülékeny az élelmiszer-ellátásunk a klímaváltozás és az emberi viselkedés miatt, ahogy fenyegetettségi tényező lehet a bioterror is – mondta Lakner Zoltán, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA doktora a Green Policy Center és a Másfélfok közös online webináriumán, ahol hangsúlyozta, hogy nem az egyetemi álláspontot, hanem saját véleményét képviseli.

Az élelmezésbiztonságot, vagyis a globális élelmiszerellátást a mezőgazdaság teljesítménye tartós növekedési pályán tudta tartani. Ugyanakkor globálisan az elmúlt 3 évben, a pandémia és a háborúk miatt  ismét nő az alultápláltak száma.

Statisztikai adatok szerint 20 millióval többen éheznek, mint 5 évvel ezelőtt. Az alultápláltak többsége Afrikában él és itt van a egyik legmagasabb születésszám emelkedés is, ami további veszélyt hoz magával

– mondta Lakner Zoltán.

A 0-4 éves korosztály a lakosság 7-8 százalékát teszi ki, míg máshol ez a korosztály a 2 százalékot sem éri el. Ezért Afrikában nagyon sok az éhező gyermek, és ez lesz az a kontinens, amelyik sok szempontból ki van téve az éghajlatváltozásnak is.

A professzor szerint ha az élelmezésbiztonságon rövid időn belül nem sikerül javítani, akkor megjelenhet egy csomó éhes ember Európa kapujában. Drámai módon fokozódhat a menekültek száma, véli a professzor. Akár olyan szinten is nőhet az elégedetlenség, hogy ezt még a meglévő pénzügyi rendszerek sem lesznek képesek kezelni.

A helybéli gazdálkodást kell erősíteni, példaként utalt arra, hogy az afrikai marhák számára helyben kell vágóhidakat létrehozni, és akkor az élelmiszer- és az élelmezésbiztonság is javítható lesz. Ahhoz, hogy a jelentősen emelkedő lakosságot el tudják látni állati fehérjével, ahhoz 4-6 százalékos termelékenység emelkedésre lenne szükség, ez pedig csak egy átfogó komplex fejlesztéssel érhető el.

Nagy változás jöhet a blokkokon

Akkora lesz az éhezés, többek között az afrikai kontinensen, hogy Lakner Zoltán szerint hamarosan eljutunk majd oda globálisan és Magyarországon is, hogy ha valaki egy presszóban rendel egy kávét, egy süteményt és egy vizet, akkor a számlán az elfogyasztott tételek mellett megjelenik egy újabb tétel is, ami majd azt tartalmazza, hogy mindenki a fogyasztása után egy bizonyos összeggel az éhező afrikaiakat is támogatja.

Radikális intézkedésekre van szükség, mert hatalmas élelmiszer- és élelmezésbiztonsági kockázatokkal nézünk szembe.

Már most el kell kezdeni az európai lakosság érzékenyítését ebben a témában, ha egy élhetőbb, egy emberibb, egy humánusabb bolygót szeretnék – sorolta a professzor és hozzátette: minél előbb lépni kell még mielőtt eszkalálódnak a folyamatok. Megjegyezte, hogy az Európai Unió GDP-jének 1 százaléka jut ezekre a fejlesztésekre, ami nagyon kevés.

A brutális pazarlásnak véget kell vetni

Beszélt a pólus másik oldaláról, valamint az élelmiszer pazarlásról is. Ma a megvásárolt élelmiszer 25-30 százalékát kidobjuk a kukába, az Amerikai Egyesült Államokban pedig 40 százalék körüli a pazarlás. A világban jelenleg zajló élelmiszer pazarlás sem tartható. 

Az Európai Unióban 59 millió tonna élelmiszer ment pocsékba 2020-ban, aminek 53 százaléka a háztartásokhoz köthető.

Magyarországon évente fejenként 65 kilogramm élelmiszer hulladék keletkezik a háztartásokban, amiből 25 kilogramm elkerülhető lenne, ami nagyságrendileg 35 ezer forint megtakarítást jelentene fejenként.

Legmostohábban az ételmaradékokkal, a zöldségekkel és gyümölcsökkel, valamint a pékáruval bánunk. Ha kevesebb élelmiszert pazarolnánk, azzal az élelmiszerárakat is csökkenthetnénk, nem beszélve az üvegházgáz kibocsátásról. Egy modellszimuláció szerint ha 2030-ra 41 százalékkal csökkentené az EU az élelmiszerpazarlást, az üvegházgáz-kibocsátás akár 108 millió tonnával lehetne kevesebb – írták a Masfelfok.hu egy korábbi elemzésében.

Az ellátásbiztonság a legfontosabb

Magyarországnak olyan agrárfejlesztési stratégiára van szüksége, ahol az ellátásbiztonság a legfontosabb. Az agrotechnika alkalmazását át kell gondolni a fajtahasználatnál, a szárazságtűrő növényeket kell előtérbe helyezni, a szélsőséges időjárási helyzetekre fel kell készülni víztározókkal, öntözéssel.

Lakner Zoltán szerint fenntartható, zöld mezőgazdaságra van szükség az Európai Unióban, sok kistermelővel, minimális állat- és növényegészségügyi beavatkozással. A precíziós mezőgazdaság fontosságát hangsúlyozta, példaként említette, hogy az innováció elterjedése csökkenti az előállítási költségeket, javítja a hozamokat.

A genetikai módosított termékekkel kapcsolatban megjegyezte, az EU-nak át kell gondolni ezt a szabályozást, és külön kiemelt figyelmet érdemel a biotechnológia fejlődés. Ez nem a genetikai módosított termékeket jelenti, hanem sokkal inkább a génszerkesztést.

A precíziós géntechnológia segítségével lehetőség van arra, hogy génszekvenciákat cseréljenek ki és ez az eljárás a jelenleginél jobb minőségű, biztonságosabb termékek előállítását teszi lehetővé.

Ez egy olyan innováció, ami újabb mérföldkövet jelent a mezőgazdaságban. Ennek a szabályozása a napjainkban van terítéken – jelentette ki Lakner Zoltán. 

A bioterror egy létező veszély

Arra a kérdésre, hogy jelent-e veszélyt napjainkban az bioterrorizmus, a professzor azt válaszolta: az, hogy biológiai anyagokat használnak az élelmezésben, régi ötlet. A hidegháború időszakában is voltak ilyen törekvések. A helyzet most átalakult azért, mert amikor megjelent a génszerkesztés, akkor már megjelent az a fajta gondolkodás is, hogy mi van akkor, ha biológiai fegyvereket alakítanak ki ezekkel az eszközökkel.

Lakner Zoltán megerősítette: a bioterror létező veszélyt jelent.

A mezőgazdaság olyan terület, amely a terrortámadások célpontja lehet. A biológiai terroristák a mezőgazdasági termést el tudják pusztítani vagy embereknek, állatoknak tartós egészségügyi károsodást is képesek okozni.

Át kell tekinteni azt, hogy melyek lehetnek a terroristák számára a kritikus infrastruktúra elemek. De nem úgy, mint az USA-ban, hogy az utolsó hot dog árusító bódét is annak tekintették.

Másrészt pedig át kell gondolni, hogy mennyire vagyunk a bio-agro-és élelmiszer-terrorizmusra felkészülve. Át kell gondolni, hogy vannak-e olyan protokolljaink, amelyek adott helyzetben arra készítik fel a szakembereket, hogy az adott időjárási viszonyokban hogyan kell cselekedni. Kell-e karantént létrehozni? Hogy tudnak együttműködni a hatóságok, azért, hogy egy potenciális terrortámadás elejét tudjuk venni.

Erre akkor is fel kell készülni, ha egy ilyen terrortámadás esélye korlátozott, de növekvő, még akkor is, ha ilyen támadások az elmúlt években nem voltak

– hangsúlyozta Lakner Zoltán.