A Volkswagen és a Volvo ezen a héten visszavett a Tesla és az új kínai riválisok kihívására irányuló nagyszabású ambícióiból. A visszalépésnek két oka van: nincs elég megfizethető elektromos modell és a kormányok visszafogták az eladási ösztönzőket, tovább csökkentve a vásárlók érdeklődését.
Az eredmény az eladások erőteljes visszaesése lett. Júliusban az akkumulátoros autók kiszállításai több mint 10 százalékkal csökkentek a régióban, főként Németországban – a régió legnagyobb piacán – bekövetkezett 37 százalékos visszaesés miatt. Ez a fejlemény váratlanul érte a gyártókat, a beruházási tervek és a piaci realitások között szakadék tátong – írja a Bloomberg.
A stratégiai váltás azzal a kockázattal jár, hogy Európa visszalép az autóipar jövőjéért folytatott globális küzdelemben. Bár az út rögös lehet, széles körű egyetértés van abban, hogy a személyszállításnak el kell távolodnia a fosszilis tüzelőanyagoktól az éghajlatváltozás megfékezése érdekében.
Európában egyre gyorsabban veszítjük el a költségelőnyöket. Ennek az lesz a hatása, hogy Kína tovább fogja bővíteni természetes versenyelőnyeit az elektromos autók terén
– mondta Ferdinand Dudenhöffer, a bochumi CAR-Center Automotive Research igazgatója.
Az EV-kereslet lassulására azért kerül sor, mert a régió autópiaca közel egyötödével marad el a Covid-járvány előtti szintektől, ami a hagyományos járművek jövedelmezőségét is csökkenti. Mivel az európai piac a zeniten való túllépés látványos jeleit mutatja, a Volkswagen konfrontálódott a szakszervezetekkel. A visszaeső eladások miatt a vállalatnak két gyárral most több van a kelleténél.
Ej, ráérünk arra még!
Szerdán a Volvo elvetette azt a tervét, hogy 2030-ig csak teljesen elektromos autókat fog értékesíteni, miután az EV-kínálat iránti kereslet csalódást keltően megcsappant. A kínai Geely tulajdonában lévő autógyártó most azt tűzte ki célul, hogy az évtized végére eladásainak legalább 90 százalékát a plug-in hibrid és a kizárólag akkumulátoros modellek teszik ki.
A Volkswagen és a Volvo az utolsók között van, akik változtatnak az irányvonalon. A Mercedes-Benz Group szintén aggodalmának adott hangot a piaci fejlődés ütemével kapcsolatban. Miután eredetileg azt ígérte, hogy 2030-ra teljesen elektromos meghajtásúvá válik, Ola Källenius, a Mercedes-Benz vezérigazgatója májusban egy részvényesi gyűlésen azt mondta, hogy a vállalat valószínűleg még a 2030-as években is kínál majd belsőégésű motorral hajtott modelleket, megjegyezve, hogy „az átalakulás a vártnál hosszabb ideig tarthat”.
Az európai gyártóknak nehézséget okozott a tömegpiaci EV gyártása. Az olyan csúcskategóriás modellek, mint a 107 ezer eurós Porsche Taycan és a 116 ezer eurós BMW i7 az elit fogyasztókat célozzák, és olcsó alternatívák továbbra is ritkák. A hagyományosan a megfizethető mobilitás szimbólumának számító Fiat 500 elektromos változata közel 35 ezer euróba kerül, kétszer annyiba, mint belső égésű motorral hajtott társa.
Az EV-célok kitűzésekor az autógyártók nem vették kellőképpen figyelembe, hogy az emberek milyen árat lennének hajlandóak fizetni az EV-kért
– mondta Wolfgang Bernhart, a Roland Berger tanácsadó cég vezető partnere, megjegyezve, hogy a kormányzat által az új, belső égésű motorral hajtott járművekre vonatkozó tilalmak eltolódhatnak.
A kínai autógyártók kihasználják Európa lassú átállását, és olyan versenyképes árú elektromos járművekkel indítanak eladási offenzívát, mint a 33 ezer eurós BYD Dolphin, szemben a Volkswagen ID.3 37 ezer eurós induló árával. A wolfsburgi székhelyű autóipari óriás ígéretet tett egy kedvezőbb árú elektromos autó bevezetésére, de a magas gyártási költségek akadályt jelentenek.
Ettől váltak elérhetetlenné az elektromos autók
Az árképzés az elmúlt hónapokban még fontosabbá vált. Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója hozzájárult egy olyan inflációs hullámhoz, amely megviselte a háztartások költségvetését, és sokak számára elérhetetlenné tette az új járműveket. A tisztességtelen versenyre hivatkozva az európai blokk az év elején büntetővámokat vezetett be a kínai elektromos járművek behozatalára.
Úgy tűnik, hogy Európa következő visszalépése az ambiciózus éghajlati céloktól már készülőben van. Az EU belső égésű autókra vonatkozó tilalmát 2026-ban lehet újraértékelni, és az elmúlt hónapokban az ipar és a kormány képviselői között a színfalak mögött egyre intenzívebbé váltak a tárgyalások a céldátum eltolásáról.
Az elektromobilitásra való áttérés hatalmas kihívás a német autógyártók számára. Utólag visszatekintve a Volkswagen túl gyorsan hagyott fel a belső égésű motorral. Ezt a hibát most ki kell javítani, még akkor is, ha ennek nagy ára van
– mondta Reinhard Houben, a német parlament alsóházának gazdasági bizottságának elnöke, a kormányzó Szabad Demokraták képviselője.
A populista mozgalmak Európa-szerte a gazdasági recessziót használták fel arra, hogy elégedetlenséget szítsanak az éghajlat-politikával szemben. Az autók komoly érzelmi hullámokat keltenek egy olyan országban, ahol a korlátlan autópálya sebességet polgári jognak tekintik. Az olyan országokban, mint Olaszország és Franciaország, a jobboldali pártok szintén egyre kritikusabbak az éghajlatvédelmi szabályozásokkal szemben, amelyek szerintük a munkásosztálybeli családokat károsítják.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Redditen vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!