Elérkezett a régóta várt fordulat a kamatok terén: az Európai Központi Bank 2019 óta először csökkenti az irányadó kamatlábakat 0,25 százalékponttal, még az amerikai jegybank döntése előtt. Ezt csütörtökön jelentette be a jegybank az EKB Kormányzótanácsának júniusi, frankfurti kamatdöntő ülése után.

A jegybank tíz egymást követő kamatemelés után tavaly október óta kamatszünetet tartott. Most az EKB elnöke, Christine Lagarde az első kamatcsökkentésre merészkedik kollégája, Jerome Powell amerikai jegybankelnök (Fed) előtt. Ez azért is szokatlan, mert a Fed általában élen jár a kamatváltoztatásokban – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza „hibának” nevezte az EKB kamatcsökkentését ebben a pillanatban. A legtöbb elemző azonban megfelelőnek, sőt rendkívül szükségesnek ítélte meg a kamatfordulót.

Az ingatlanszektor, amely sokat szenvedett a kamatemelkedés miatt, örülthet a döntésnek. „Ez különösen az ingatlanbefektetési piacnak adhat pozitív lendületet” – kommentálta az Avison Young ingatlanszolgáltató.

Az EKB betéti kamatlába, amelyet a bankok a jegybanknál elhelyezett betéteikért kapnak, és amely szerepet játszik a megtakarítási kamatlábakban is, így 4 százalékról 3,75 százalékra csökkent. Az irányadó refinanszírozási kamatláb, amelyet a bankoknak a jegybanktól felvett hitelekért kell fizetniük, 4,5 százalékról 4,25 százalékra esett. A bankok egynapos hitelezésének elsődleges refinanszírozási kamatlába pedig 4,75-ről 4,5 százalékra csökkent.

Az infláció fellendülése nem tántorította el az EKB-t

A legtöbb közgazdász számított a lépésre. „Az EKB Igazgatósága hónapok óta számos beszédben és interjúban gondosan felkészítette a tőkepiacokat a közelgő irányadó kamatcsökkentésre” – olvasható az Union Investment alapkezelő társaság előrejelzésében.

Legfeljebb arról folyt az utóbbi időben vita, hogy vajon helyes-e a lépés. Az érvek, amelyeket arra hoztak fel, hogy a jegybanknak talán várnia kellett volna:

  • a bérek emelkedése, ami viszont késlekedéssel magasabb árakhoz vezethet:
  • valamint a kissé magasabb, 2,6 százalékos májusi inflációs ráta voltak.

Az eurózóna inflációjának májusi újbóli emelkedése nagyrészt technikai okokra vezethető vissza, amiben az úgynevezett statisztikai bázishatások játszottak szerepet. Ugyanakkor a szolgáltatások inflációja is magas maradt. Mindazonáltal az euróövezet már messze van a 2022 októberi 10 százalék feletti inflációs rátától.