Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az emberek pénztárcájára meglehetősen más árszintek fejtik ki hatásukat az Európai Unió különféle tagállamaiban. Az Eurostat legfrissebb adathalmazából mazsolázva arra derül fény, hogy az egyes fogyasztási árak szintje meglehetősen széles skálán mozog, helyenként szűk 80 százalékpontnyi különbségeket is eredményezve.
Az EU statisztikai hivatalának adatai szerint a háztartások végső fogyasztási kiadásainak árszintje nagy eltéréseket mutatott 2025-ben az európai uniós országok között, a két szélsőség között húzódó skála az uniós átlag 140 és 63 százaléka között mozgott.
Hogy néz ki a tagállami árrangsor?
Tavaly a háztartási fogyasztás legmagasabb árszintjét Dániában (az EU-átlag 140%-a), Írországban (136%) és Luxemburgban (132%) regisztrálták. Ezzel szemben a legalacsonyabb szinteket Bulgáriában (63%), Romániában (65%) és Lengyelországban (73%) figyelték meg.
Bár a top három legolcsóbb tagország közé nem kerültünk be,
Magyarország így is a negyedik helyre férkőzött be az EU-s árszintek mezőnyében a maga 77,5 százalékos szintjével.
Fontos, hogy ezen adatok mögött az elmúlt időszakban tapasztalható forintárfolyam kedvező elmozdulását még hiába keressük, ezek ugyanis a teljes tavalyi évre vonatkozó statisztikáról szólnak.
Az alábbi uniós rangsorból kiolvasható, hogy míg a nyugat-európai, azon belül is a Benelux- és skandináv országok viszik a prímet árfronton, addig – nem meglepő módon – a kelet-közép-európai régió államaiban aránylag szerényebb árszint honol.
A fogyasztói árak szintje az uniós átlaghoz képest az EU-ban, 2025
(százalék)
| Bulgária | 62,5 |
|---|---|
| Románia | 65,1 |
| Lengyelország | 73,3 |
| Magyarország | 77,5 |
| Horvátország | 78,4 |
| Litvánia | 82,8 |
| Lettország | 83,2 |
| Szlovákia | 85,2 |
| Portugália | 86,6 |
| Görögország | 87,4 |
| Ciprus | 89,2 |
| Szlovénia | 89,3 |
| Csehország | 89,4 |
| Spanyolország | 91,6 |
| Málta | 91,9 |
| Olaszország | 97,1 |
| Észtország | 101,2 |
| Németország | 108,3 |
| Franciaország | 110,3 |
| Ausztria | 113,0 |
| Hollandia | 115,6 |
| Belgium | 116,2 |
| Finnország | 120,8 |
| Svédország | 121,0 |
| Luxemburg | 131,5 |
| Írország | 136,2 |
| Dánia | 139,7 |
A maga 97,1, illetve 101,2 százalékos árszintjével Olaszország és Észtország közelítette meg leginkább az EU-s átlagot.
Radikálisan más egyes kulcsfontosságú áruk és szolgáltatások árszintje
2025-ben a lakhatási költségek, amelyek az uniós szinten jellemzően a háztartások legnagyobb kiadási tételét jelentik, az írek EU-s átlaghoz képest mért 190 százalékától egészen a bolgároknál számított 41 százalékig terjedtek. Ez az eltérés még drámaibb képest fest az egyes tagállamok között.
A háztartások második legnagyobb kiadási kategóriája – az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – változott a legkisebb mértékben a tavalyi év során az EU-ban. A legmagasabb árszinteket Luxemburgban (az uniós átlag 122%-a), a legalacsonyabbakat pedig Romániában (80%) regisztrálták.
Az adatokból az is kiderül, hogy 2025-ben uniós viszonylatban a háztartások legkisebb kiadási tétele az oktatás volt, ám
ez mutatta a legdrasztikusabb eltéréseket, Luxemburg 334 százalékától Románia 42 százalékáig terjedő ívben.
A KSH egyébként nemrégiben számolt be a friss inflációs adatokról, melynek értelmében a fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal szárnyalták túl az egy évvel korábbi értéket, havi alapon pedig gyakorlatilag stagnálás volt tapasztalható Magyarországon. Ezen belül bár az élelmiszer nem kerül többe, de brutálisan megdrágult egy sor kulturális program.
A mindennapi árakra ugyan viszonylag lassan csordogál át ennek hatása, de a forint épp a napokban tudott fél évtizede nem látott árfolyamot beállítani az euróhoz mérten.
