Magyarországon megtorpant a diplomásarány növekedése és ez
komoly felzárkózási korláttá vált. Csak két uniós országban rosszabb a
diplomások aránya, ráadásul a magyar adat 2016 óta először csökkent az előző
évhez képest, így 2022-ben távolabb kerültünk az EU 2030-ra kitűzött céljától –
írja összefoglalójában a G7.
Az EU lassan, de biztosan halad a 2030-as célértékeihez, évente
háromnegyed százalékponttal kerül közelebb ahhoz, hogy 2030-ra meglegyen a 45
százalékos diplomás arány.
Már most a fél EU a 45 százalékos diplomás arány fölött jár:
- Írországban, Litvániában, Hollandiában, Svédországban,
Spanyolországban a 25-34 év közötti népesség minimum fele diplomás, - és a 45 százalékos célérték felett jár Szlovénia, Lettország
és Görögország is.
A mutató Romániában, Olaszországban és Magyarországon a
legrosszabb 25, 29, illetve 32 százalékkal.
A magyar érték EU-szinten és térségi szinten is alacsony.
A közép-európai és balkáni térségben csak Romániát előzzük, a diplomások aránya
Bulgáriában is magasabb, mint Magyarországon.
Az OECD-országok között ugyan Magyarországon is növekedett a
diplomások aránya természetesen, de ez a növekedés a legtöbb országban nagyobb
volt.
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a 2013 és 2025
között létrejött új munkahelyek fele felsőfokú végzettséget igényel — a munkaerőpiaci kereslet a diplomásokra stabilan nő, és Magyarországon is
kifizetődik a továbbtanulás, sőt a munkaerőpiac feltehetően még több diplomást
fel tudna szívni.
Ha az érettségizetteket nézzük, akkor a nem diplomás szülők fiúgyerekei 13, a nem diplomás szülők lánygyerekei 18 százalékponttal kisebb valószínűséggel szereznek diplomát az értelmiségi hátterűekhez képest.
Ez azt
jelenti, hogy Magyarországon a nők számára nehezebb első generációs diplomássá
válni, mint a férfiak számára, noha általában a nők nagyobb
valószínűséggel szereznek diplomát, mint a férfiak.
