Az Amerikai Pszichológiai Társaság a Sciense Daily portálon közzétett felmérésében arra hívta fel a figyelmet, hogy
az unokák gondozásában való részvétel radikálisan lassíthatja a kognitív hanyatlást.
A pszichológusok 2887 nagyszülő adatait elemezték, valamennyien 50 év felettiek voltak, átlagéletkoruk pedig 67 év. Minden személy három alkalommal töltött ki kérdőíveket és a mentális állapotot felmérő kognitív teszteket 2016 és 2022 között.
A résztvevőket megkérdezték arról, hogy gondoskodtak-e unokájukról az elmúlt évben, és ha igen, milyen típusú tevékenységeket végeztek. Ide tartozott például az unokák éjszakai felügyelete, a beteg gyerekek gondozása, a játék vagy szabadidős tevékenységekben való részvétel, a házi feladatban való segítségnyújtás, az unokák iskolába vagy egyéb helyszínekre való fuvarozása, az ételek elkészítése.
Amikor a kutatók összehasonlították a teszteredményeket, kiderült, hogy
azok a nagyszülők, akik az unokáikra vigyáztak, az életkor előrehaladtával jobb eredményeket értek el a memória és a verbális készségek terén, mint azok, akik nem.
Ezek a különbségek akkor is megmaradtak, ha figyelembe vették az életkort, az általános egészségi állapotot és más releváns tényezőket. A hatás nem függött attól, hogy milyen gyakran segítettek, vagy milyen típusú gondozást nyújtottak. Maga a gondozásban való részvétel tűnt a legfontosabbnak.
„Ami a leginkább feltűnt számunkra, az az volt, hogy a gondoskodó nagyszülői szerep jobban befolyásolta a kognitív funkciókat, mint az, hogy a nagyszülők milyen gyakran gondoskodtak az unokáikkal, vagy hogy pontosan mit csináltak az unokáikkal” - mutatott rá Flavia Chereches, a hollandiai Tilburgi Egyetem vezető kutatója.
Az eredmények arra utalnak, hogy a gondozás során a folyamatos elköteleződés segíthet lassítani a kognitív hanyatlást
- hangsúlyozta a pszichológus.