Egy orosz Shahed típusú drón támadása súlyos károkat okozott a csernobili atomerőmű területén február közepén. Bár közvetlen sugárzási veszély nem keletkezett, a támadás megrongálta a 2017-ben épült, 1,5 milliárd eurós védőburkolatot, amely a világ legsúlyosabb nukleáris katasztrófájának helyszínét fedi.

A támadás során egy 15 négyzetméteres lyuk keletkezett a szerkezet tetején, és komoly tűz ütött ki a belső burkolatban, amelyet több mint két hét alatt sikerült eloltani. 

Kapcsolódó

A több mint 100 méter magas acélszerkezet célja az volt, hogy biztosítsa a régi szovjet szarkofág stabilitását, amely a 4-es reaktort fedi. 

A februári támadás azonban ismét kiszolgáltatta a szarkofágot az időjárási viszonyoknak, ami azt jelenti, hogy radioaktív por szivároghat ki, míg esővíz juthat be a szerkezetbe, ami meggyorsíthatja a korróziót. 

A szakértők szerint a teljes helyreállítás akár éveket is igénybe vehet, és legalább tízmillió dollárba kerülne, de könnyen elérheti ez az összeg a több százmilliót is.

„Nem javítani nem opció” – hangsúlyozta a Guardiennek Eric Schmieman amerikai mérnök, aki 15 évig dolgozott a burkolat megtervezésén és kivitelezésén. A szarkofágot eredetileg 100 éves élettartamra tervezték, hogy ez idő alatt legyen idő a reaktor leszerelésére és a radioaktív hulladék kezelésére. Most azonban ez a cél is veszélybe került.

A szarkofág alatt egy radioaktív, lávaszerű tömeg rejtőzik, amely 200 tonna uránt, valamint 5000 tonna homokot, ólmot és bórsavat tartalmaz – ezeket még a szovjet hadsereg szórta helikopterről a helyszínre közvetlenül az 1986-os reaktorbaleset után. 

A most februári dróntámadás következményeinek részletes vizsgálata májusra várható, de az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), amely a védőburkolat építését finanszírozta, és részt vesz a támadást követő elemzésekben, közölte: „nyilvánvaló, hogy a károk jelentősek”, és az e célt szolgáló alapban 

jelenleg rendelkezésre álló 25 millió euró nem lesz elegendő a hosszú távú javítási munkálatokra. 

A bank és Ukrajna környezetvédelmi minisztériuma egyaránt több forrásra számít, főként a nyugati országok részéről. A védőburkolat eredeti költségeihez 26 ország járult hozzá – köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, sőt még Oroszország is.

A dróntámadásért először Moszkva Ukrajnát hibáztatta. Oroszország  külügyminisztériumának szóvivője, Marija Zaharova azt mondta, az incidens „a kijevi rezsim által előre megtervezett provokáció” volt. Ukrán ügyészek azonban, miután elemezték az észak felől érkező drón repülési pályáját, úgy vélik, hogy 

a támadás „feltehetően szándékos csapás” volt az orosz erők részéről, és akár háborús bűncselekménynek is minősülhet.

Shaun Burnie, a Greenpeace ukrajnai vezető nukleáris szakértője egyenesen úgy fogalmazott: ez „Putyin és az orosz állam szándékos nukleáris terrortámadása volt Ukrajna és Európa ellen”, amely eddig „büntetlenül maradt”. Hozzátette: „Ez a támadás évtizedekig tartó következményekkel járhat”. 

A Csernobil területén fekvő erőmű mindössze 11 kilométerre található Fehéroroszországtól, Oroszország szövetségesétől. A létesítményt az oroszok 2022 februárjában elfoglalták az Ukrajna ellen indított invázió során, majd áprilisban visszakerült ukrán ellenőrzés alá. Azóta is stratégiai fontosságú célpontnak számít.

A tragikus emlékű 1986-os nukleáris balesetben két ember halt meg azonnal, 28-an pedig sugárfertőzés miatt vesztették életüket. Közel 350 ezer embert kellett kitelepíteni. Két zóna ma is szigorú ellenőrzés alatt áll: az erőmű körül egy 30 kilométeres körzetben kis létszámban dolgoznak és élnek emberek, a szűk 10 kilométeres övezetébe azonban, amely Pripjaty kísértetvárosát is magában foglalja, tilos bemenni.