Cikksorozatunk befejező részéből kiderül, hogy a szervezett bűnözés gyorsan alkalmazkodik, és a hagyományos cigaretták mellett már az ízesített elektronikus cigaretták, vagyis a vape-ek is megjelentek az illegális csatornákon, köztük online is, azonban a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felvette a kesztyűt az online értékesítők ellen.
A globális piacot jól ismerő ipari forrásunk (a szigorú marketing szabályok miatt nincs mód a szakértő nevesítésére) szerint Európa-szerte,
így Magyarországon is megjelentek a kis kapacitású „24 órás gyárak”.
Ezek az üzemek több elemből állnak, könnyű őket össze- és szétszerelni. Kis sebességgel, akár egy lakásban is működhetnek, itt a csomagolás nem, vagy csak kezdetleges módon megoldott. A nagyobb egységek esetében az elkövetők sok esetben számolnak is a lebukással, hiszen a hatóságok egy idő után mindenképpen kiszúrják az illegális gyártósorokat, ugyanakkor néhány hónap, legkésőbb fél éven belül a befektetés már mindenképpen profitot termel, még azon az áron is, ha az eszközöket lefoglalják később a hatóságok.
A szerkesztőségünkhöz eljutott híresztelések az emberkereskedelem gyanúját is megerősítik.
Az illegális üzemekben mindenféle azonosításra alkalmas papírok nélkül dolgozó, a legtöbbször Kelet-Európából „elhurcolt”, ám a lehetőségeikhez képest jól megfizetett műszaki szakemberek a lebukásukig el sem hagyhatják a munkahelyüket. Aztán amint hazajutnak, a tapasztalatukat értékesítve, ismét munkát vállalhatnak egy bűnszervezeten keresztül egy másik nyugati illegális cigarettaüzemben.
A forrásunk elmondása szerint az adóhatóságok tökéletesen érzékelik, a cigaretta feketekereskedelem ellátási lánca „meglehetősen” nemzetközi, Magyarországon a NAV jellemzően kelet-európai nemzetek polgárait éri tetten.
Ezek az elkövetők kapcsolódnak más szervezett bűnözési formákhoz is, mint például az emberkereskedelem vagy a pénzmosás. Az OLAF és EUROPOL szerint „a kapcsolat maga az elkövetői kör, mely haszon reményében diverzifikálja a ’portfólióját’, azaz az egyéb illegális tevékenységek mellett foglalkozik dohánytermék hamisítással, csempészettel is”. A cigaretta feketepiacának jogi kockázata kisebb, hiszen
a legtöbb államban az emberkereskedelem, kábítószer-csempészet komolyabb szankciókkal büntetni rendelt bűncselekmény, mint az adócsalás…
Ne dőljünk be az online csalóknak!
A dohányipar átalakulásának látványos útja során megkerülhetetlen állomássá vált az ártalomcsökkentés, az új típusú alternatívák bevezetése. Éppen ezért jelentős fejlemény, hogy a 2024-es KPMG-jelentés először mérte fel ezeknek a termékeknek az illegális forgalmát, ami elárulja, hogy „már van szemmel látható feketepiac, annak ellenére is, hogy ez a szegmens jóval kisebb, mint a cigarettáé”. Ahogy azt forrásunk is megjegyzi, az összefüggések hasonlóak: kereslet, kínálat, árak, haszon. Az viszont lényeges eltérés, hogy a jóval innovatívabb, komplexebb gyártási technológiának köszönhetően a hamisítás nem jelent meg, ami a hatóságok munkáját leegyszerűsíti. Míg cigarettagyár bárhol működhet, a hevített termékeknél egyelőre elég „csak” a forgalmat ellenőrizni – hangsúlyozta.
Ugyanakkor az egyszerűbben hamisítható termékek, például a jogszerűtlenül, zárjegy nélküli ízesített e-cigaretták, vagyis a vape-ek forgalmazása Magyarországot is érinti. Ráadásul ezek a bevizsgálatlan eszközök egyre gyakrabban bukkannak fel olyan online felületeken, amelyek igényesnek tűnnek, de valójában kétes eredetűek, ezáltal számos kockázatot rejthetnek: a legtöbbször nem jelentenek be semmit, a termékek nem minősítettek, és a fogyasztó sok esetben egy elektronikailag, kémiailag teljesen ismeretlen készüléket vásárolhat.
Mint ahogy arról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nemrég beszámolt, egész évben ellenőrzik a csomagküldés forgalmát, hogy kiszűrjék azokat a küldeményeket, melyekben jogsértő áruk érkezhetnek az országba, ünnepek előtt pedig fokozottan figyelik a szállításokat. A hatóság kiemelte, hogy
Ugyan a csempészet és hamisítás visszaszorítására léteznek hatékony technológiai megoldások, azonban a nyomon követés a hamisított termékek arányát nem vetette vissza, itt lehet hangsúlyos a társadalmi felelősségvállalás. Az iparági szakértő szerint a gyártók – a korlátozott kommunikációs szabadságuk mellett – a fogyasztói tudatosságot tudják fejleszteni, azaz felhívják a figyelmet az olcsó és silány hamisítványok kiemelkedő veszélyeire. A „füstmentes jövő” kapcsán az iparág kiemelt szándéka, hogy ha nem tud, vagy nem akar a fogyasztó leszokni, akkor kevéssé káros alternatívákat keressen. Ezzel teljesen ellentétes, ha silány minőségű hamisítványokat vagy elfogadhatatlan, egészségre ártalmas körülmények között szállított termékeket használnak a fogyasztók – emelte ki.
Hatóságok a kihívások kereszttüzében
Egyébként az idei KPMG-kutatás kulcstémája is az volt, hogy miként optimalizálják a szervezett bűnözői csoportok (OCG-k) az értékláncukat az illegális cigaretta gyártásában és forgalmazásában. Ezek a csoportok kulcsszerepet játszanak az európai feketepiacon. A jelentés készítői is figyelmeztetnek, hogy a csempészett és hamisított (C&C) cigaretták gyártásáért és terjesztéséért felelős bűnözői körök tevékenysége nem csupán gazdasági kárt okoz, hanem hozzájárul a dohányellenőrzési erőfeszítések aláásásához.
Az OCG-k képesek egyre inkább optimalizálni az értékláncukat azzal, hogy a gyártást a végpiacokhoz közel helyezik.
Ez csökkenti a szállítási költségeket, amelyek az emelkedő energia- és logisztikai kiadások miatt számukra is megnőttek. Másrészt ez a stratégiai gyártási áthelyezés lehetővé teszi az OCG-k számára, hogy közelebb kerüljenek a fogyasztókhoz is, csökkentve a detektálás kockázatát és javítva a hatékonyságot.
A szervezett bűnözők hosszabb gyártási sorozatokra összpontosítanak specifikus márkák esetében, hogy megfeleljenek a helyi piacok igényeinek. A magasabb árszintű európai régiók fogyasztói preferenciáihoz igazított gyártással hatékonyabban tudnak belépni ezekbe a piacokba. Ez a célzott márkagyártás helyi piacokra irányuló stratégia biztosítja, hogy a termékek jobban illeszkedjenek a fogyasztói igényekhez, növelve a penetrációt és a profitot
– olvasható a jelentésben.
Egészen döbbenetes, de a készpénzáramlás maximalizálása érdekében az OCG-k finomítják készletgazdálkodási stratégiáikat is. Észrevehető csökkenés látható az illegális cigaretta-lefoglalások méretében, ami arra utal, hogy
ezek a csoportok kevesebb készletet tartanak és felgyorsítják a forgalmazást.
Ez a megközelítés csökkenti a forgótőke-igényt és mérsékli a működési kockázatokat. Ez a továbbfejlesztett készlet- és készletgazdálkodás lehetővé teszi az OCG-k számára, hogy rugalmasabban reagáljanak a piaci változásokra és a hatósági akciókra.
További aggasztó jel, hogy az illegális cigaretták piaci útvonalai fejlődnek, észrevehető eltolódással a közvetlen fogyasztói (D2C) csatornák felé. Az online platformok és a közösségi média egyre hangsúlyosabb forgalmazási útvonalakká válnak, lehetővé téve az OCG-k számára a hagyományos kiskereskedelmi pontok megkerülését. Ez a trend növekvő kihívást jelent a hatóságok számára, mivel elkerüli a hagyományos kiskereskedelmi fókuszt, kihasználva az online értékesítési és a digitális technológiai eszközöket. Emellett diverzifikálják a szállítási útvonalakat és módszereket is, beleértve a vasúti, légi fuvarozást és drónokat, minimalizálják a felderítési kockázatokat. A KPMG-jelentés nemcsak a fogyasztókat, de
a politikai döntéshozókat is arra figyelmezteti, hogy az OCG-k folyamatosan adaptálódnak, és csak a jó ég tudja, mire költik azokat a milliárdokat, amelyeket dohány feketekereskedelem évről-évre biztosít a számukra.
Ez egyúttal azt is mutatja, hogy ezekkel a bűnszervezetekkel szemben csak jól finanszírozott, folyamatosan erősödő hatóságok vehetik fel a versenyt.
Cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk meg, hogy a politikai döntéshozók miért hagyják, hogy milliárdokkal gazdagodjanak így a szervezett bűnözői körök, míg az előző alkalommal azon gondolkodtunk, hogy létezik-e válasz a feketepiac kihívásaira.