Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) a közelmúltban azt javasolta, hogy növeljék a brojlercsirkék szállítás közbeni férőhelyének méretét. Egy Magyarországon végzett tanulmány azonban kétségeket vet fel az intézkedés tényleges állatjóléti hatékonyságával kapcsolatban, ellenben arra hívja fel a figyelmet, hogy a javaslat elfogadása jelentős negatív gazdasági hatással, és a környezetvédelmi költségek növekedésével járna – számolt be honlapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Az Európai Bizottság a „Termelőtől a fogyasztóig” stratégiájának részeként új szabályokat javasolt az állatok szállítására vonatkozóan, amelyek célja, hogy mérsékeljék a szállítás során fellépő stresszt és csökkentsék a sérülések előfordulását.

Kapcsolódó

A fő intézkedések között szerepel a csirkék számára a szállítóládákban rendelkezésre álló férőhely méretének növelésére irányuló kötelezettség.

Az EFSA ajánlásai szerint egy 3 kg-os csirke esetében a minimális férőhely mérete a jelenlegi 160 cm²/kg-ról 201 cm²/kg-ra nőne, ami 26-34 százalékos férőhely-növekedést jelentene.

Két szakember, Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) igazgatója és Szőllősi László, a Debreceni Egyetem docense felmérte a brojlercsirkék szállítására vonatkozó új európai szabályozás hazai hatásait. Tanulmányukban jelentős gazdasági, környezeti és állatjóléti következményeket tártak fel. Kimutatták, hogy

gazdasági szempontból a szállítási sűrűség csökkentése a szállítási költségek megnövekedésével járna és infrastrukturális beruházásokat tenne szükségessé, ami végső soron a baromfihús árának emelkedését eredményezné. Környezetvédelmi szempontból a szállítási utak számának növekedése az üvegházhatású gázok kibocsátásának és az erőforrás-felhasználásnak a növekedéséhez vezethet.

A tanulmány megkérdőjelezi azt a feltételezést is, hogy az alacsonyabb szállítási állatsűrűség javítja az állatok jólétét. 

A várakozásokkal ellentétben az eredmények azt mutatták, hogy a szállítás során megnövekedett a sérülések és nőtt az elhullások száma, ami valószínűleg a madarak fokozott mozgásának és a szállítóládákon belüli instabilitásnak tudható be. 

A kutatók ezért olyan megközelítést szorgalmaznak, amely egyensúlyt teremt az állatjólét, valamint a gazdasági és környezeti fenntarthatóság között, és további kutatásokat tartanak szükségesnek.