Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az iráni háború okozta olaj-, gáz- és energiaársokk kirobbanásakor sokan számítottunk jelentős építőanyag-drágulásra, ez azonban lényegében elmaradt: komolyabb áremelkedés csak néhány jól körülhatárolható termékcsoportban történt. Ennek oka, hogy a forint tavasszal kezdődő, és azóta is tartó erősödése érezhetően tompította az építőanyag-piacon nagy súllyal szereplő importtermékek áremelkedését.
A két hatás eredőjeként a teljes termékkörben a drágulás 2026 májusában 4-5 százalékos volt az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva. Az alapvető építőanyagok drágulása idén nagyjából az inflációt követi, és mivel a Hormuzi-szoros várható megnyitása miatt az energiaár sokk lecsengőben van, ezért az építőanyagok körében további komoly áremelkedésekre nem is kell számítani, a teljes építési költség növekedést inkább a munkadíj húzza felfelé.
A drasztikusabb áremelkedés egyértelműen azokat a termékeket érintette, amelyek előállítása vagy különösen energiaigényes, vagy közvetlenül kőolajszármazékból történik. A február végén kirobbant közel-keleti konfliktus nyomán a kőolaj világpiaci ára néhány hét alatt jelentősen megugrott, a Brent jegyzése márciusban a 2022 közepe óta nem látott, hordónként 110 dollár feletti szintre emelkedett. Ennek hatása a legélesebben az EPS, köznapi nevén polisztirol vagy hungarocell szigetelőanyagoknál jelentkezett, ahol az áremelkedés mértéke a 60-80 százalékot is elérte. Hasonló nagyságrendű drágulás volt tapasztalható a bitumenes vízszigetelő termékeknél is.
Keresleti és kínálati viszonyok
A keresleti oldalon egyértelműen látszik, hogy a lakossági érdeklődés érezhetően megélénkült, elsősorban a felújítások és az új építésű családi házak iránt. Hasonlóan nőtt az érdeklődés a társasházi lakásépítéshez kapcsolódó építőanyagok iránt is, ez utóbbi elsősorban a nagyvárosokra koncentrálódik. Több termékkategóriában már kétszámjegyű forgalombővülést mérünk.
Ugyanakkor egyértelműen hiányoznak a piacról a vállalati és az állami beruházások. A vállalkozások oldalán sok kidolgozott beruházási terv – üzemek, boltok, irodai és logisztikai fejlesztések továbbra is kivárásra van ítélve, a beruházók az alacsonyabb kamatokra és az uniós támogatásokra várnak, remélhetőleg nem sokáig. Ami az állami megrendeléseket illeti, itt sem érdemes gyors fordulatra számítani, mert bár az új kormány költségvetési tervei még nem ismertek, az látható, hogy a büdzsét rendkívül szűk mozgástérrel vették át.
Mivel az építőanyagok többségénél idén nem volt jelentős alapanyagár emelkedés, ezeknél a következő időszakban sem árcsökkenésre, hanem inkább mérsékelt, jellemzően egyszámjegyű árnövekedésre számítunk. Korrekció, vagyis árcsökkenés legfeljebb ott képzelhető el, ahol az árak az elmúlt hónapokban a leginkább elszálltak, vagyis elsősorban a kőolajalapú termékeknél, köztük az EPS táblás hőszigetelő anyagoknál. Itt a kilátásokat érdemben javítja a Hormuzi-szoros megnyitása.
Energiahatékonysági beruházások
A lakossági piacon belül külön figyelmet érdemel az energiahatékonysági piac, mivel ez a terület az elmúlt években jelentős húzóerő volt a felújítási, korszerűsítési piacon, és továbbra is van benne potenciál.
A szigetelőanyag termékkör költség oldalon rendkívül érzékeny a kőolaj világpiaci árára, a Brent árjegyzése jellemzően néhány hét, legfeljebb egy-két hónap alatt megjelenik a hazai polcokon. Költség oldalon azonban erősen befolyásolja az árakat a forint árfolyama is, ami az év eleje óta mintegy 7-8 százalékkal értékelődött fel az euróval szemben, és júniusban közel négyéves csúcsra került. Ez a folyamat részben ellensúlyozta az energiaárakból fakadó drágulást, hiszen az importtermékek forintban mért ára mérséklődött.
Keresleti oldalon meghatározó tényező a kormányzati felújítási támogatások mértéke, hozzáférhetősége és időzítése. Az új kormány Családi Energetikai Programjáról jelenleg annyit tudunk, hogy évente mintegy 100 ezer ingatlan energetikai korszerűsítését célozza meg. Fontos hangsúlyozni, hogy a program konkrét, pályázati szintű feltételei még nem ismertek, így a piaci hatásáról megalapozottan csak a részletek megjelenése után lehet majd nyilatkozni.
A lakossági piacon ez az a terület, ahol most valóban megjelenik a kivárás dilemmája. Az energiahatékonysági beruházást tervezők egy része árcsökkenésre számít a szigetelőanyagok körében, miközben új támogatási konstrukcióra is vár. Az előbbi várakozás nem feltétlenül megalapozott, mert a szigetelőanyagoknál kedvező ár-érték arányú, nem kőolajalapú alternatív megoldások is rendelkezésre állhatnak, az utóbbi viszont jól mutatja az állami támogatások kettős hatását.
Az ilyen bejelentések önmagukban kedvezőek az építőipar számára, a tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ha a konkrét intézkedések hónapokat váratnak magukra, az átmenetileg lefékezi a felújítási piacot. Sajnos erre jó példa volt 2024 áprilisa, amikor is bejelentették az energetikai otthonfelújítási programot, azonban a konkrét indulás hónapokat várhatott magára. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a kormányzati bejelentést követően hónapokig földbe állt a lakossági felújítási piac.
Szakmai oldalról ezért azt tartanánk fontosnak, hogy a felújítási program kiszámítható, egyszerű és átlátható feltételeit mielőbb határozzák meg.
Jól mutatja ezt az is, hogy az EKR, vagyis az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer hatására a tavalyi év szeptemberétől nagyságrendileg százezer ingatlan energetikai korszerűsítése valósult meg, ami rendkívül sikeres szakpolitikai intézkedésnek tekinthető, különösen a program egyszerűsége miatt. Ezek főleg padlásfödém, homlokzat szigetelések, valamint gépészeti felújítások voltak. Mindez ráadásul úgy valósulhatott meg, hogy a központi költségvetést nem terhelte, ezért a szakma joggal számít arra, hogy ez a konstrukció a jövőben is folytatódhat.
Ehhez képest az Energetikai Otthonfelújítási Program közel kétéves fennállása alatt mindössze mintegy 13–14 ezer pályázati anyagot adtak be, aminek egyik oka a pályázati keretrendszer bonyolultsága. Ezért is lenne fontos, hogy egy egyszerű, könnyen átlátható, egy átlagember számára is értelmezhető program induljon el, az EKR rendszer logikájához hasonlóan. A piacon jelenleg megfelelő mennyiségű építőanyag és kivitelezői kapacitás áll rendelkezésre, így a kereslet remélhető élénkülését ki tudja szolgálni az ágazat.
A cikk szerzője, Juhász Attila az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozat elnöke.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Economx szerkesztőségének álláspontját. Szeretjük az okos, érvelő írásokat, várjuk az önét is az info@economx.hu címre. A közlés jogát fenntartjuk.