2023-ban az EU-ban a magyarok fogyasztása volt a
legalacsonyabb, miután egy évvel korábban még a bolgárok mögöttünk álltak – írja a Népszava, mely egy jegybanki tanulmányból, valamint a tavalyi fogyasztási- és inflációs adatokból jutott erre a következtetésre. A
tavalyi, 17 százalék feletti hazai infláció miatt azonban a bolgárok – valószínűleg – megelőztek minket. A magyar háztartások azért költik a legkevesebbet az EU-ban, mert a
legalacsonyabb a jövedelmük – erre jutottak a lap szerint az MNB elemzői, akik szerint ez
részint a gazdaság szerkezetéből ered, mert a Magyarországon sok a
versenyképtelen ágazat, amely kevesebb jövedelmet termel, a GDP-ből pedig évente
3-4 százalék külföldre vándorol.
A GKI Gazdaságkutató tanulmánya szerint az uniós csatlakozás
óta eltelt húsz évben Magyarországon nőttek a leggyorsabban a fogyasztói árak
azon 10 tagállam közül, amelyekkel egyszerre lett a közösség tagja, eközben
2004 és 2020 között az Európai Unióban az átlagos éves áremelkedés csupán 1
százalék volt. A Covid-válság utáni árrobbanásban az uniós infláció is
megugrott.
Míg húsz év alatt összesen 20 százalékos volt a drágulás, az árak 140 százalékkal emelkedtek az EU-ban, idehaza pedig 240 százalékkal.
A cseh, a szlovák, illetve a lengyel árak szinte teljesen
együtt mozogtak az előző két évtizedben. Bár Romániához képest itthon
alacsonyabb volt az árváltozás üteme, 2023-ra már őket is beértük.
Mindez jól mutatja, hogy az előző húsz évben nem az infláció leszorítása volt a magyar gazdaságpolitika fő célja
– vélekednek a GKI kutatói.
A háztartások jövedelmei 2012–2022 között 140 százalékkal
nőttek, ami a legmagasabb javulás az EU-ban, de euróban ez már korántsem mutat
ilyen jól, mert a közösségi valutában kevesebb mint felét érik el a hazai
bruttó átlagkeresetek, de vásárlóerő-paritáson is csak 64 százalékát.
Az MNB szakértői gazdasági modellváltást sürgetnek, szerintük a
kormánynak olyan ágazatokba kellene tőkét vonzania, amelyek növelik az itthon
maradó bruttó nemzeti jövedelmet (GNI).
A háztartások helyzetét az is rontotta, hogy a rendelkezésre
álló nemzeti jövedelemből közel 10 százalékkal mérséklődött a részesedése, azok
nagyobb része a vállalati profitokban és az államnál csapódott le.
