A lakosság döntő többsége (89 százalék) egzisztenciális szempontból bizonytalannak ítéli meg a helyzetét. A felnőtt népességnek alig néhány százaléka érez maga mögött stabil  pénzügyi hátteret - derül ki egy friss reprezentatív felmérésből.  

A legtöbben változatlanul az inflációtól tartanak, ezt a megkérdezettek bő harmada (36 százalék) nevezte meg első számú anyagi veszélyként. 

Az időskori anyagi biztonság a második legnagyobb félelem: minden negyedik válaszadó (24 százalék) aggódik amiatt, hogy a nyugdíja nem fedezi majd az időskori kiadásait. A megkérdezettek számára mindemellett komoly stresszforrást jelent a munkahely elvesztésétől (15 százalék), vagy egy tartós betegségtől (14 százalék) való félelem is.

A Provident Barométer kutatásában adott válaszok számos demográfiai különbségre is rávilágítottak. 

A munkahely elvesztése elsősorban a fiatalabbakat aggasztja, míg az időskori anyagi helyzet érthető módon elsősorban az 50+ korosztályt, illetve a nőket nyomasztja. A megbetegedéstől és annak pénzügyi kockázataitól a férfiak és a magasabb jövedelműek szoronganak leginkább. 

Miközben csupán minden tizedik megkérdezett érzi magát anyagilag biztonságban, a kutatásban résztvevők egynegyede még olyan pénzügyi válság idején sem kér tanácsot a pénzügyekben, mikor a gazdasági helyzet rövid időn belül jelentősen megváltozik. Akik pedig mégis informálódni akarnak, 

a leggyakrabban a családtagokhoz, barátokhoz (41 százalék) fordulnak, vagy az interneten, a közösségi médiában, az influenszerek csatornáin (21 százalék) keresgélnek. 

Gazdasági elemzők, neves közgazdászok cikkei, nyilatkozatai csupán a felnőtt lakosság egyötöde számára jelentenek orientációt, és még ennél is kevesebben, 15 százaléknyian  vannak, akik pénzügyi tanácsadó segítségét veszik igénybe. 

A kutatás jövőre vonatkozó adatai erőteljes gazdasági borúlátásra utalnak.

Rövid távon a kérdezettek kétharmada (65 százalék) arra számít, hogy csökken a jövedelmének vásárlóereje, és csak 14 százalék remél e téren javulást.

Ugyancsak kétharmadnyian (66 százalék) készülnek takarékoskodni a fogyasztásban a bizonytalan jövőre gondolva. A személyes fogyasztásuk  növelését mindössze a kutatásban résztvevők 8 százaléka tervezi a felmérés adatai alapján.

Ehhez képest már-már bizakodásnak érződik, hogy arra a kérdésre, milyen lesz egy év múlva az anyagi helyzete, csak a relatív többség (45 százalék) válaszolta azt, hogy rosszabb. Javulást 23 százalék valószínűsít, közel egyharmadnyian (32 százalék) pedig arra készülnek, hogy az anyagi helyzetük változatlan marad.