Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az emelkedő energia- és műtrágyaárak valószínűleg továbbra is hozzájárulnak a globális élelmiszer-inflációhoz – figyelmeztetett az ENSZ legfrissebb jelentésében, mely a kormányok hathatós lépéseit is sürgeti. A borúlátást pedig a háborús válság is fokozza.
Azzal számolnak, hogy
a körvonalazódó drágulás következtében megnőhetnek az egészséges táplálkozás költségei, ahogy a globális éhezés elleni küzdelmet veszélyeztetheti.
A római székhelyű szervezet összegzően úgy fogalmazott:
a globális energiapiacok konfliktusai és zavarai emberek millióit taszíthatják éhínségbe az üzemanyag-, műtrágya- és élelmiszerárak emelkedésével.
A jelentést idéző Euronews azt írja, a kedden közzétett élelmezésbiztonsági ENSZ-jelentés szerint a globális éhezés az elmúlt években szerényen csökkent, de előrejelzése szerint 2030-ra több mint 500 millió ember nézhet szembe krónikus éhezéssel. Várhatóan Afrika mint epicentrum viseli majd ennek a tehernek a legnagyobb részét, ahol is a kontinens országai jelenleg évente közel 100 milliárd dollárnyi értékű élelmiszert importálnak .
Egy, az Associated Pressnek adott interjúban Álvaro Lario, az IFAD elnöke elmondta, a geopolitikai feszültségek és a hajózási, valamint energiaellátási zavarok, beleértve az iráni háborúval összefüggő Hormuzi-szoros körüli bizonytalanságot vagy Oroszország ukrajnai invázióját, további 9-18 millió embert veszélyeztethetnek az éhezés veszélye miatt, ha a sokkhatások továbbra is fennállnak.
Jelenleg egy olyan korszakban élünk, amelyben a legtöbb konfliktus van, és ezek száma továbbra is növekszik
– állapította meg Lario, hozzátéve, hogy „valahányszor konfliktus van, az éhezés, a lakóhelyüket elhagyni kényszerültek száma és a menekültek száma is nő”.
Az inflációs sokk hatása különösen jelentős a kistermelők számára, akik közül sokan a víz szivattyúzásához, a növények betakarításához és az áruk piacra szállításához dízelolajra támaszkodnak. A jelentés arra is kitér, hogy az egészséges táplálkozás átlagos globális költsége fejenként napi a 2021-es 3,44-ról mostanra 4,28 dollárra ugrott vásárlóerő-paritáson (PPP).
Számos fejlesztés szükségességét megnevezték
az ellátási láncok egyszerűbbé tételétől a támogatási és szabályozási keretrendszer reformjain át a kereskedelem egyszerűsítéséig.
Lario ugyanakkor azt is hangsúlyozta, az éhség és a konfliktusok gyakran erősítik egymást, egy olyan ördögi kört hozva létre, amelyet nagyobb stabilitás nélkül nehéz megtörni.
Qu Dongyu, az FAO főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy tovább kell erősíteni az agrár-élelmiszeripari rendszerek ellenálló képességét, hogy „jobban szolgálhassák a világ legkiszolgáltatottabb embereit, a gazdálkodókat és a fogyasztókat”.
A megfogalmazottak alapján miközben az élelmiszertermelés folyamatosan növekszik, a világ népességének nagyjából egyharmada még mindig nem engedheti meg magának az egészséges, minőségi étrendet. A klímaváltozás pedig további nyomást gyakorol az élelmiszerrendszerekre és a vidéki megélhetésre, hiszen az árvizek, az elhúzódó aszályok és a szélsőséges hőség minde megnehezítik a mezőgazdaság globális működését.
Korábban beszámoltunk arról, szakértők várakozásai nyomán milyen tényezők alakíthatják az élelmiszerárakat 2026-ban Magyarországon.