Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha a munkavállalók és a munkáltatók dönthetnének arról, milyen juttatásokat támogasson kiemelten az adórendszer, akkor a lista élén már nem a szabadidő, az étkezés vagy a klasszikus cafeteriaelemek állnának. Sokkal inkább az egészség, a gyógyulás és az időskori biztonság.
Erre jutott a Cafeteria Trend idei felmérése, amelyet hét év kihagyás után nyolcadik alkalommal készítettek el. A kutatás ugyan nem reprezentatív, de a válaszok jól mutatják, hogyan változtak a munkavállalói és munkáltatói prioritások az elmúlt években. A 404 kitöltő közül 27 százalék munkavállalóként, 64 százalék pedig munkáltatóként válaszolt arra a kérdésre, hogy mely juttatások esetében tartanának indokoltnak adómentességet vagy kedvezőbb adózást.
A válaszokból kirajzolódó kép sokat elárul arról, milyen problémák foglalkoztatják ma a magyar társadalmat.
Az egészség lett a legértékesebb juttatás
A rangsor első helyére toronymagasan a gyógyuláshoz kapcsolódó egészségügyi ellátások kerültek. A válaszadók szerint az orvosi kezelések és egészségügyi szolgáltatások esetében mindössze átlagosan 5,9 százalékos adóteher lenne indokolt.
Közvetlenül mögötte az egészségmegőrzés végzett 6,7 százalékos átlagos adókedvezménnyel, míg a gyógyszerek, gyógyászati készítmények és segédeszközök támogatása a harmadik helyre került.
A top tízes lista első négy helyét így teljes egészében egészségügyi célú juttatások foglalják el, ami jól mutatja, hogy a lakosság számára az egészség kérdése egyre hangsúlyosabbá vált.
Ez a tendencia különösen érdekes annak fényében, hogy a korábbi, 2019-es felméréshez képest a gyógyszerek és gyógyászati eszközök támogatása jelentősen előrelépett a rangsorban. Ami hét éve még csak a hatodik helyre volt elegendő, ma már a dobogón szerepel.
Hátrébb csúszott az étkezés
A változó prioritásokat az is jól mutatja, hogy az étkezési támogatás (Szép-kártya) látványosan veszített jelentőségéből. A 2019-es kutatásban még a hetedik legfontosabb támogatandó terület volt, idén azonban már csak a 13. helyen végzett.
Mindez arra utalhat, hogy a munkavállalók szemében a béren kívüli juttatások szerepe is átalakulóban van. Míg korábban a mindennapi fogyasztást segítő elemek domináltak, ma egyre inkább azok a támogatási formák kerülnek előtérbe, amelyek az egészségi állapot javítását, a családi terhek csökkentését vagy a hosszabb távú biztonság megteremtését szolgálják.
A nyugdíj és a család is fontos lett
A legnépszerűbb juttatások közé került az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés támogatása is, amely a hatodik helyet szerezte meg. A válaszadók emellett jelentős kedvezményeket látnának szívesen a gyermekek tanévkezdésének támogatásában, valamint az idős hozzátartozók gondozásával összefüggő kiadásoknál.
Utóbbi különösen figyelemre méltó eredmény. Magyarország gyorsan öregedő társadalmában egyre több család szembesül azzal, hogy nemcsak gyermekeikről kell gondoskodniuk, hanem idős szüleikről vagy nagyszüleikről is. A felmérés alapján a válaszadók szerint ennek a tehernek az enyhítésében az adórendszernek is szerepet kellene vállalnia.
A cégek másként gondolkodnak
Bár a munkáltatók és a munkavállalók között sok a hasonlóság, a prioritások nem mindenben egyeznek. A vállalatok számára az egészségmegőrzés ugyanúgy az első helyen szerepel, de a második helyre már a munkavégzéshez kapcsolódó képzések kerültek. A cégek szemében a szakmai tudás fejlesztése szinte ugyanolyan fontos támogatási cél, mint az egészség. Nem meglepő a logika: egy jól képzett munkavállaló közvetlenül hozzájárul a vállalat versenyképességéhez, miközben a munkaerőhiánnyal küzdő gazdaságban a dolgozók megtartása is egyre nagyobb kihívást jelent.
A munkáltatók rangsorában előkelő helyen szerepel a munkába járás támogatása is, különösen azok esetében, akik más településről érkeznek dolgozni. Ez szintén azt jelzi, hogy a cégek számára a munkaerő mobilitása stratégiai kérdéssé vált.
Érdekes ugyanakkor, hogy az idős hozzátartozók gondozásának támogatása a munkáltatói listán jóval hátrébb, csak a 17. helyen szerepel. Míg a munkavállalók ezt kiemelt társadalmi problémának érzékelik, a vállalatok számára egyelőre kevésbé jelenik meg prioritásként.
Lekövetik a béren kívüli juttatások a társadalmi folyamatokat
A felmérés valójában nem csupán arról szól, hogy milyen cafeteriaelemeket szeretnének a dolgozók vagy a cégek. A válaszok mögött jól láthatók azok a társadalmi és gazdasági folyamatok, amelyek ma meghatározzák Magyarországot: az egészségügyi ellátás iránti növekvő igény, a népesség öregedése, a munkaerőhiány, valamint a nyugdíjas évekkel kapcsolatos bizonytalanság. A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy a béren kívüli juttatások világában egyre inkább az egészség válik a legfontosabb értékké. Ha a válaszadók alakíthatnák a szabályokat, akkor az adókedvezmények jelentős része már nem a fogyasztást ösztönözné, hanem a gyógyulást, a megelőzést és a hosszabb, egészségesebb életet támogatná. Ez pedig túlmutat a cafeteria rendszerén: arról is képet ad, hogy mitől tartanak és mire vágynak ma leginkább a magyarok.