Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ukrán hadsereg stratégiája az elmúlt hetekben szintet lépett: ahelyett, hogy frontális támadást indítanának a Krím visszafoglalásáért, egyszerűen kiéheztetik az oroszokat. Nemrég az Észak-krími-csatorna vasúti hídját robbantották fel, ami az orosz déli csapatok egyik legfontosabb logisztikai köldökzsinórja volt. Mikola Malomuzs tábornok, az ukrán hírszerzés volt főnöke az ukrán 24-es csatornának arról beszélt, hogy a cél nem a félsziget direkt lerohanása, hanem az, hogy egy hatalmas csapdává alakítsák azt. Ha az összes északi utat, vasútvonalat és kompjáratot tartósan lebénítják,
a Krím gyakorlatilag egy teljesen elvágott szigetté válik, az ott állomásozó orosz hadsereg pedig lőszer és üzemanyag nélkül marad.
Az ukrán hírszerzők szerint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) több tisztje és a helyi belügyi dolgozók jelentős része már elhagyta a Krímet. A Fekete-tengeri Flotta megmaradt hajóit már korábban átmenekítették a biztonságosabbnak gondolt Novorosszijszkba, a helyi orosz vezető, Szergej Akszjonov pedig már szükségállapot bevezetését emlegeti. Kijev ráadásul a hírek szerint tengeri drónokkal és nyugati rakétákkal egy újabb, mindent eldöntő csapást készít elő a Kercsi híd ellen is, hogy végleg elvágja az utolsó szárazföldi menekülőutat a hátország felé.
Előkerült a jól bevált náci kártya
A Kreml ezúttal is igyekszik úgy tenni, mintha ura lenne a helyzetnek, de azért látható az idegesség. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő az orosz Gazeta szerint elismerte, hogy az ukrán csapások nem kis fejfájást okoznak a hadvezetésnek: mint mondta, a védelmi minisztérium és a társhatóságok „éjjel-nappal dolgoznak”, hogy valahogy elhárítsák a károkat.
Peszkov azért rögvest elő is rántotta a jól bevált panelt: szerinte Ukrajna kétségbeeesetten vagdalózik, kizárólag polgári célpontokat támad „már csak nyilvánvaló náci természete miatt is”. Közben Vlagyimir Putyin is összehívta a kormányt, és szigorúan kiadta a feladatot a regionális vezetőknek, hogy saját illetékességi körükben takarítsák el a romokat és kezeljék a fenyegetést. Putyin azért hozzátette a kötelező kört is, miszerint az ukrán akciók valójában csak még jobban motiválják az orosz katonákat a harcra – a valóság viszont az, hogy a hátországban egyre nehezebb eltitkolni az elhúzódó háború következményeit.
Már Moszkvában is a félelem az úr
Hogy a hátország sebezhetősége mennyire valós probléma, azt a The Moscow Times friss, műholdfelvételekkel alátámasztott elemzése mutatja meg a legjobban. Az Ukrajna határaitól számított, 100 kilométernél mélyebb csapások száma az elmúlt évben megduplázódott. Ha ez az ütem marad, idén több mint 800 mélységi támadást fognak végrehajtani az ukránok.
A fronttól 1700 kilométerre lévő uráli gyárak sincsenek már biztonságban, legutóbb pedig magát a fővárost érte brutális drónroham.
Az ukránok taktikája a tömeges támadásokra épít: egyszerre annyi drónt küldenek az égre, ami egyszerűen túlterheli és megbénítja az orosz légvédelmet. Moszkvára legutóbb kétszáz drón zúdult – a legtöbbet ugyan elcsípték a külvárosban, de ami átjutott, az rommá lőtte a Kapotnya olajfinomító tartályait. Műholdképek igazolják, hogy komoly károk keletkeztek ott is, ahogy korábban az Uszt-Luga kikötőben és egy csuvasföldi dróngyárban is.
Katonai szakértők szerint Oroszország óriási nyomás alá került. Az ukrán dróngyártás tempóját egyszerűen nem tudják lekövetni, ráadásul a kulcsfontosságú S-300-as rakétaelhárító készleteik is fogynak. Emiatt az orosz hadvezetés kénytelen sakkozni a védelemmel: ha Moszkvát vagy a legfontosabb hadiüzemeket be akarják biztosítani, ahhoz máshonnan kell elvonni az eszközöket. Így viszont hatalmas rések maradnak a védelmi hálón, a Krím-félsziget vagy a vidéki olajfinomítók pedig szinte tálcán kínálják magukat a folyamatosan érkező ukrán drónoknak.