Minden idők legjövedelmezőbb rendezvénye lehet az idei labdarúgó-világbajnokság, ha bejönnek a FIFA tervei. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség számításai szerint a négyéves ciklus, amely az idei világbajnoksággal zárul, összesen 13 milliárd dollár bevételt termelhet. Ebből önmagában a mostani torna 8,9 milliárd dollárral járulhat hozzá a kasszához.
Brutálisan megugorhatnak a bevételek
A növekedés látványos, hiszen a mostani számok 72 százalékkal haladják meg a katari világbajnoksággal zárult előző ciklus bevételeit, és több mint kétszerese a 2015–2018 közötti időszak 6,4 milliárd dolláros eredményének. Ráadásul a végső összeg még ennél is magasabb lehet, ugyanis a 2022-es katari torna több mint 1 milliárd dollárral múlta felül a FIFA eredeti várakozásait.
A zürichi székhelyű szervezet a világbajnokságból közel 4 milliárd dollár televíziós jogdíjbevételre számít. A szponzorációs szerződések további mintegy 1,8 milliárd dollárt hozhatnak, ami kétszerese az előző ciklusban elért összegnek.
A támogatók között szerepel a szaúdi állami olajvállalat, az Aramco is.
A legnagyobb ugrás azonban a jegyértékesítésből és a vendéglátási szolgáltatásokból származó bevételeknél várható. Ezek összege meghaladhatja a 3 milliárd dollárt, ami több mint háromszorosa a korábbi szintnek. A növekedés egyik oka, hogy a FIFA jelentősen kibővítette a tornát: a mérkőzések száma 64-ről 104-re emelkedett. Ugyanakkor a magasabb jegyárak és a másodlagos jegykereskedelem is komoly szerepet játszik a bevételi rekordban.
Egyes szakértők szerint a tényleges bevétel ennél is jóval magasabb lehet. Richard Sheehan, a Notre Dame Egyetem pénzügyi professzora úgy becsüli, hogy a FIFA végül akár 7 milliárd dollárt is kereshet jegyeken és VIP-csomagokon, a szövetség ugyanis saját hivatalos jegy-újraértékesítési platformot indított a világbajnokságra. Minden tranzakciónál 15 százalékos díjat számít fel a vevőnek és az eladónak egyaránt. Ez azt jelenti, hogy 1000 dollárnyi továbbértékesített jegy után további 300 dollár folyik be a FIFA kasszájába.
Kiborultak a szurkolók az irreálisan drága jegyárak miatt
A rekordbevételek ugyanakkor egyre több kritikát váltanak ki. A szurkolói szervezetek szerint ha válogatottjukat az első naptól az esetleges végső sikerig végigkísérnék, az ötször annyiba kerülne, mint a 2022-es világbajnokság idején.
A New York-i és New Jersey-i főügyészség vizsgálatot is indított az általuk „elképzelhetetlenül magasnak” nevezett jegyárak miatt.
Ronan Evain, a Football Supporters Europe vezetője szerint a marketingesek természetes célja a bevételek maximalizálása, ám a sportág vezetésének feladata lenne egyensúlyt teremteni az üzleti és a közösségi érdekek között. A FIFA ezzel szemben azzal védekezik, hogy jegyértékesítési politikája megfelel az észak-amerikai nagy sport- és szórakoztatóipari rendezvények piaci gyakorlatának, és azzal is takaróznak, hogy olcsóbb jegykategóriát is bevezettek.

Vitákat váltott ki a torna kibővítése is. Az európai bajnokságokat tömörítő European Leagues szervezet és a játékos-szakszervezetként működő Fifpro jogi panaszt nyújtott be a FIFA ellen. Állításuk szerint a szövetség szabályozói hatalmát saját kereskedelmi érdekeinek előmozdítására használja, miközben növeli a játékosokra és a klubokra nehezedő terhelést.
A pénz elköltésének módja szintén kérdéseket vet fel. A világbajnokság lebonyolítása önmagában mintegy 3,8 milliárd dollárba kerül, részben a részt vevő csapatok számára biztosított magasabb pénzdíjak miatt. A rendező városoknak és az államoknak ugyanakkor további jelentős költségekkel kell szembenézniük, például a biztonsági intézkedések, a közlekedés és a szurkolói zónák finanszírozása terén. Több helyszínen emiatt jelentősen emelték a vasúti jegyárakat, máshol pedig visszafogták a tervezett szurkolói rendezvényeket.
Átláthatatlanul nyeli el a FIFA a pénzt
A FIFA költségvetésében a legnagyobb tételt, mintegy 3,9 milliárd dollárt a fejlesztési és oktatási programok jelentik. Ezek közül a legfontosabb a FIFA Forward program, amely a szervezet mind a 211 tagországának pénzügyi támogatást biztosít. A rendszer értelmében minden nemzeti szövetség 8 millió dollárra jogosult a négyéves ciklus során, függetlenül az adott ország méretétől vagy futballhagyományaitól. Ebből 3 millió dollárt kötelező konkrét fejlesztési projektekre fordítani, például új létesítmények építésére. A támogatások összege Gianni Infantino elnöksége alatt nyolcszorosára emelkedett.
A kritikusok szerint azonban a rendszer nem feltétlenül szolgálja a futball fejlődését. Miközben az apró atlanti-óceáni szigetállam, Montserrat esetében a FIFA-támogatás fejenként közel 2000 dollárt jelent ciklusonként, addig India lakosaira vetítve ugyanez az összeg mindössze fél amerikai centet tesz ki.

Richard Sheehan szerint a probléma nem csupán az elosztás módja, hanem az átláthatóság hiánya is. Mint fogalmazott: egy Taylor Swift-koncert esetében a néző pontosan tudja, hová kerül a több száz dolláros jegybevétel. A FIFA esetében azonban a szurkolók gyakran nem látják világosan, mire fordítják a befizetett pénzt. A FIFA ezzel szemben hangsúlyozza, hogy a tagországokon keresztül megvalósuló beruházásokat független könyvvizsgálók ellenőrzik, és a támogatások nélkül számos kisebb futballszövetség működése is veszélybe kerülne. Példaként a Zöld-foki-szigeteket említik, amely a szervezet szerint részben a FIFA finanszírozásának köszönhetően jutott ki a világbajnokságra.
A bírálók ugyanakkor azt sem zárják ki, hogy az egyenlő összegű támogatások politikai célt is szolgálnak.
A FIFA tagországai ugyanis ugyanekkora szavazati joggal rendelkeznek a fontos döntéseknél, legyen szó elnökválasztásról vagy világbajnoki pályázatokról.
Infantino 2023-ban ellenjelölt nélkül nyerte meg az elnökválasztást, és várhatóan jövőre újabb négyéves mandátumot kap. A 2034-es világbajnokság rendezési jogát Szaúd-Arábia ugyancsak a tagországok egyhangú támogatásával nyerte el.
Miközben a FIFA minden korábbinál nagyobb bevételre készül, a világbajnokság körüli vita egyre inkább arról szól, hogy a futball globális ünnepe mennyire vált üzleti vállalkozássá, és hogy a sportág történetének leggazdagabb szervezete elegendő választ ad-e arra a kérdésre, hová kerül a rekordbevétel.
