Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Egyre több németországi vállalat küzd pénzügyi nehézségekkel: a fizetésképtelenségek száma az első negyedévben ismét emelkedett, ráadásul a szakértők szerint a csődhullám vége még korántsem látható.
A Szövetségi Statisztikai Hivatal új jelentése szerint 6275 vállalati fizetésképtelenséget jelentettek a helyi bíróságokon, ami 6,5 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A tendencia az utóbbi időben egyértelműen felfelé ívelő: csak márciusban 15,8 százalékkal nőtt a céges csődök aránya, ami a szállítási és raktározási ágazatot sújtotta leginkább, de a vendéglátóipar és az építőipar is nagy bajban van – ezeken a területeken jellemzően minden harmadik vállalkozás nem tudja tovább fizetni a hiteleket és a működési költségeket.
Ez pedig súlyos képet vetít előre: a Creditreform üzleti platform például
a gyenge gazdaság miatt további vállalati csődökre számít az év során,
szerintük 2026-ban ismét „több fizetésképtelenség és mindenekelőtt bezárás lesz”.
Nagyon aggasztó, hogy a feldolgozóiparban számos vállalatnak és vállalkozásnak ki kell lépnie a piacról annak ellenére, hogy alapvetően stabil üzleti struktúrával rendelkezik – idézi a Welt.
A családok is nyögik a terheket
Azt, hogy a német gazdaság mély problémáiban még nem sikerült alapvetően irányt váltani, mutatja, hogy a fogyasztói csődök száma is hat százalékkal emelkedett az év első három hónapjában: havi bontásban március során ment tönkre hivatalosan is a legtöbb háztartás, közel húsz százalékos növekedéssel.
Jegybank: mindenki felkészülhet, jön a sokk
A kilátások nem túl biztatók: a friss inflációs adatok és a háborús nyomás tükrében azt vetítik előre, hogy az EU vezető országában valóságos inflációs sokk fenyeget az elkövetkező hónapokban.
Erre a Bundesbank igyekszik felkészíti a polgárokat és a vállalkozásokat: a központi bank új jelentése szerint az iráni háború következményeként tartósan magas inflációs rátákra kell berendezkedni, és így a magas kamatlábakra is.
Az energia-, majd az élelmiszerárak meredek emelkedése újra visszafogja a háztartások vásárlóerejét és fogyasztási kiadásait,
míg a vállalatok egyre növekvő ellátási szűk keresztmetszetekkel és gyengébb kereslettel is szembesülnek. A jelentős bizonytalanság és a magasabb kamatlábak a magánberuházásokat is lassítják – áll a jelentésben, amely szerint a hatás elhúzódik, csak 2028-ban fog jelentősen, 1,9 százalékra csökkenni az infláció.