BUX 133710.40 1,12 %
OTP 40930 1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Kiderült, kik robotolnak a legkeményebben Európában – a magyarok helyezése is meglepő

Felmérték, hogy Európában mely országokban dolgoznak a legtöbbet és a legkevesebbet az emberek a heti munkaórák alapján. Eláruljuk: Magyarország a középmezőnyben van.

2026. június 11. csütörtök, 08:48

Fotó: Economx
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Az Eurostat legfrissebb, 2025-ös adatai szerint Európa-szerte jelentős eltérések láthatók a munkaórák számában, akár 8 órás is lehet a különbség.

A 20 és 64 év közötti, főállásban dolgozó, teljes és részmunkaidős munkavállalókat egyaránt számításba véve az EU-ban az emberek átlagosan heti 35,9 órát dolgoznak.

Hollandiában töltenek a legkevesebbet munkával az emberek, átlag heti 31,9 órát, míg Görögországban a legtöbbet, 39,6 órát

ismertette az adatokat az Euronews.

Amennyiben az EU-tagjelölt országokat és az EFTA-tagokat is figyelembe vesszük, a kép némileg módosul: Törökországban ugyanis 42,4 óra heti átlagos munkaidő, és nem sokkal marad el ettől a két tagjelölt ország, Bosznia-Hercegovina (40,9 óra) és Szerbia (40,6 óra) sem.

Csak ebben a három államban haladja meg az átlagos munkaidő a heti 40 órát, ami egy ötnapos munkahetet tekintve napi több mint nyolc órát jelent.

Magyarországon az uniós átlagnál mintegy másfél órával dolgoznak többet az emberek: a heti 37,4 munkában töltött idővel pontosan a középmezőnyben állunk az EU-ban, illetve a tagjelöltekkel és EFTA-országokkal bővített listán is.

Jorge Cabrita, az Eurofound vezető kutatási vezetője szerint a munkaidő-rendszerek közötti különbségek adhatnak magyarázatot az egyes országok közötti jókora eltérésre.

A legrövidebb munkaidőt mutató Hollandiában például a részmunkaidősök a teljes foglalkoztatottság közel 43 százalékát teszik ki, ami jelentősen magasabb arány a többi EU-tagállaménál. Emellett a kollektív szerződésben foglalt átlagos munkahét is az egyik legrövidebb náluk az EU-ban.

De befolyásolja a mutatókat az egyes országok gazdasági szerkezete, illetve termelékenységi szintje is.

Magyar szakemberek szerint nem többet, hanem hatékonyabban kell dolgozni. Gazsi Attila, a VOSZ új elnöke úgy látja: a magyar kkv-szektor egyik legfontosabb kérdése ma, hogy képes-e kilépni a tartósan alacsony termelékenységből.

Ez is érdekelhet