Az idei nyári szezonra a megkérdezettek 39 százaléka tervez legalább egyéjszakás külföldi nyaralást, ez közel 10 százalékkal alacsonyabb az előző évi terveknél.
Az úti célok terén továbbra is
- Horvátország (26 százalék),
- Olaszország (22 százalék)
- és Ausztria (18 százalék)
alkotja a TOP3-at – a déli szomszédunk népszerűsége a tavalyi évhez képest jelentősen, csaknem másfélszeresére nőtt.
A külföldi nyaralást tervezők összesen 61 százaléka választana dél-európai úti célt, mely szintén markáns emelkedést jelent. A fentieken túl Görögország és Spanyolország is változatlanul a népszerű desztinációk közé tartozik. Európán kívülre a megkérdezettek mindössze 7 százaléka menne.
A tervezett összköltés átlagosan 500 ezer forint körül alakul, a gyerekes családoknál jellemzően ennél is magasabb.
A nyaralást tervezők tudatosan készülnek erre a kiadásra: 61 százalékuknak van kifejezetten utazási célra félretett megtakarítása, és közel 60 százalékuk más nagyobb kiadásról is hajlandó lemondani, hogy megengedhesse magának az utat. 2026-ban az 1-2 napos kiruccanások helyett a legtöbben 3-7 napos pihenésben gondolkodnak, és a repülős utazás is népszerűbb: az utazást tervezők 47 százaléka venné igénybe, ami mintegy 10 százalékkal több a tavalyi arányhoz képest.
Geopolitikai kockázatok, euróárfolyam – több szempontot mérlegelünk
Az úti cél kiválasztásakor a magyarok számára a szálláshely megbízhatósága és a vendégértékelések eredménye a legmeghatározóbb tényező, amelyet szorosan követ a biztonsági helyzet és az esetleges geopolitikai kockázatok figyelembevétele, valamint az úti cél különlegessége. Csaknem minden második utazónak az euró/forint árfolyam alakulása is számít a tervezéskor.
A geopolitikai kockázatokat konkretizálva a kutatás rámutat, hogy az iráni háborús helyzet a megkérdezettek 26 százalékának befolyásolja idei utazási terveit – minden tizedik válaszadónak pedig jelentős mértékben.
Az utazók sok szempontot mérlegelnek előre, és leginkább attól tartanak, hogy rossz időjárást fognak ki: a külföldre rendszeresen utazó magyarok 61 százaléka tart ettől. Ezt követi az értékek és iratok ellopása, az átverések – például taxisok, éttermek részéről –, majd a betegség, a baleset és a poggyász elvesztése. A legutóbbi méréshez képest szinte minden kategóriában nőtt azok aránya, akik tudatosan számolnak ezekkel a lehetséges kellemetlenségekkel.
