Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Már április végén majdnem elérte a kórházak teljes adóssága az 50 milliárd forintot – mondta az Economxnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. Ebben az adósságadatban már szerepelnek az egyetemi klinikák is, amelyek modellváltók, vagyis közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásában működnek. Tavaly április végén egyébként 40 milliárd forint volt a kórházi adósság, ami tízmilliárddal alacsonyabb volt, mint az idei, erről itt írtunk bővebben.
Nem nyugodtak a kórházi beszállítók
Az érdekképviseleti szövetség főtitkára szerint fontos tény, hogy az adósságállomány növekedésének dinamikája továbbra sem megnyugtató az egészségügyi intézményeket orvostechnikai eszközökkel ellátó vállalkozások számára. Amennyiben a kormányzat egyes területeken – például a várólisták csökkentése érdekében – az intézmények teljesítményének további növelését tervezi, szükség lesz a források azonnali bővítésére. Összességében azt várjuk az új egészségügyi vezetéstől – fogalmazott Rásky László –, hogy folyamatosan monitorozza az adósság keletkezését, és tegyen meg mindent annak csökkentése érdekében. A beszállítók, különösen az orvostechnikai eszközöket forgalmazó cégek évtizedek óta finanszírozzák az egészségügyet.
Most remek alkalom kínálkozik arra, hogy véget vessünk ennek a káros gyakorlatnak
– mondta az OSZ főtitkára.
Az orvosegyetemek tartozásai április 30-án:
- Semmelweis Egyetem: 1,5 milliárd forint;
- Debreceni Egyetem: 5,9 milliárd forint;
- Pécsi Tudományegyetem: 6,2 milliárd forint;
- Szegedi Tudományegyetem: 5,2 milliárd forint.
A Magyar Államkincstár adatai szerint más intézmények sem állnak túl jól, például a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet 2 milliárd forintos tartozást görget maga előtt. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház 2,39 milliárd forint tartozást halmozott fel, az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő 1,2 milliárdot, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet 1,38 milliárd forintot, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház pedig 1,18 milliárd forinttal tartozik a beszállítóknak.
Kérdésre válaszolva Rásky László megerősítette, hogy a tavaly év végi lejárt tartozásállomány rendezése maradéktalanul megtörtént. Ugyanakkor az idei 80 milliárd forintos pluszforrás csak májusban kerül a rendszerbe. Ezt még Takács Péter, volt egészségügyért felelős államtitkár ígérte meg a Magyar Kórházszövetség februári konferenciáján, erről itt olvashat bővebben:
Rásky László szerint, ha a pluszforrás első öt hónapnyi időarányos része – ez 33 milliárd forint – megjelenik az intézmények gazdálkodásában, az jelentősen csökkentheti a kórházak adósságát akár már nyár elején. A főtitkár úgy tudja, a jelenleg is folyó tételes ráfordítás-felmérés eredményeit nyáron teszi közzé az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) munkacsoportja. Az OKFŐ szakértői az adatgyűjtés során részletesen megvizsgálják, hogy egy-egy beteg ellátása, beavatkozása, műtéte vagy egészségügyi szolgáltatása pontosan mennyibe kerül az intézményeknek. Az OSZ főtitkára szerint, ha ezek az adatok rendelkezésre állnak, akkor fontos lenne, hogy azonnali korrekciókra is sor kerüljön, főként a klinikai központokban, az országos intézményekben és a megyei irányító kórházakban, mert ezekben emelkedik leginkább az adósságállomány.
NEAK után jön az OEP
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) a jövőben Országos Egészségbiztosítási Pénztárként (OEP) működik tovább, és értékalapú biztosítóvá válik – erről már bizottsági meghallgatásán beszélt Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter.
A finanszírozás fejlesztése mellett mind a fekvőbeteg-, mind a járóbeteg-ellátásban az orvostechnikai beszállítók arra számítanak, hogy az OEP adatbázisának elemzése után sor kerül a jelenleg alkalmazott technológiák hatékonyságának felmérésére, valamint a kevésbé hatékony eszközök és terápiák lecserélésére – fogalmazott Rásky László.
A kórházi területen ehhez szükség van a 2010 óta hatályos technológia-befogadási szabályozás megújítására, amely mára jelentősen idejétmúlt.
A járóbeteg-ellátásban a gyógyászati segédeszköz- (GYSE-) támogatási rendszer teljes felülvizsgálatát szorgalmazza az Orvostechnikai Szövetség – folytatta a szakember. Ez a terület húsz éve gyakorlatilag változatlan szabályrendszer alapján működik, és mára elmondható, hogy semmilyen módon nem szolgálja megfelelően a betegellátás érdekeit. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszternél kezdeményezni fogják egy gyógyászati segédeszköz-munkacsoport felállítását, a támogatási rendszer megújítása során pedig javasolni fogják új támogatási technikák bevezetését is. Az OSZ célja, hogy olyan egyszerű, mégis dinamikus támogatási rendszer jöjjön létre, amelyben központi szerepe van a betegellátásnak, és amelyet az állam egyszerű eszközökkel tud ellenőrizni.
Emelni kell a GDP arányos egészségügyi kiadást
A szövetség májusi közgyűlésén a tagvállalatok képviselői megfogalmazták, hogy a legfontosabb területnek a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatásokhoz történő hozzáférés javítását és bővítését tartják. Ehhez mindenképpen szükség van az egészségügyi közkiadások arányának növelésére: középtávon legalább 7 százalékos GDP-arány elérését javasolják. A KSH adatai szerint ez jelenleg 6,4 százalékon áll, az OECD-országokban pedig az átlagos GDP-arányos egészségügyi közkiadás már meghaladja a 9 százalékot is.
Rásky László szerint a mindennapokban szakítani kell a rendészeti eszközök alkalmazásával, az ellenőrzés fókuszába pedig az adatelemzést kell helyezni. Úgy fogalmazott, hogy kormányzati szinten is fel kell készülni a technológiai fejlődés gyorsuló ütemére: gyors és egyszerű döntési mechanizmusokat kell kidolgozni, figyelembe véve az uniós orvostechnikai eszközdirektívák – MDR és IVDR – alkalmazásának előnyeit is. Kérdésre válaszolva megerősítette: egyelőre informális egyeztetések zajlanak az új egészségügyi vezetéssel, a formális megkeresésekre pedig a napokban kerülhet sor – mondta az OSZ főtitkára.