Globálisan megduplázódik a beruházások volumene a következő 25 évben az elmúlt két évtizedhez képest, Magyarországon az európai uniós források lökést adhatnak az infrastrukturális fejlesztéseknek, de fontos az előrelátó, stratégiai tervezés – ezt közölte a PwC az MTI-vel kedden.
A nemzetközi tanácsadó cégnek az infrastrukturális kiadásokra vonatkozó, 9 szektort, 20 alágazatot, valamint 45 országot és területet vizsgáló friss kutatása alapján készített, 2050-ig szóló piaci előrejelzésében azt írta:
a globális infrastruktúra minden eddiginél intenzívebb beruházási ciklus előtt áll.
Az éves kiadások a 2024-es 4,4 billió dollárról 2050-re 6,9 billió dollárra nőnek. Az országok világszerte a mesterséges intelligencia, az elektrifikáció és az urbanizáció igényeihez igazítva modernizálják közlekedési, energetikai és ipari rendszereiket – tették hozzá.
Kiemelték, az energetikai, közlekedési és digitális infrastruktúrába irányuló beruházások egyre inkább összeérnek, és olyan intelligens hálózatokat hoznak létre, ahol a hagyományos eszközök összekapcsolt, digitálisan vezérelt és villamosított rendszerek részeként működnek.
A közlekedés és az energia továbbra is a legnagyobb beruházási területek maradnak, és 2050-ig várhatóan a globális infrastruktúra-költések mintegy felét adják
– mutattak rá, megjegyezve, hogy a mobilitási hálózatok megújulása és a városiasodás előrehaladása nyomán az éves közlekedési beruházások a 2024-es 1,4 billió dollárról 2050-re 2,4 billió dollárra emelkednek, a vasúti és a repülőtéri infrastruktúrára fordított éves kiadások közel megduplázódnak a 2024-es szinthez képest.
Kitértek rá, hogy az energetikai infrastruktúrába irányuló beruházások a 2024-es 631 milliárd dollárról 2050-re 1,1 billió dollárra emelkednek, az energiatárolásba irányuló éves beruházások megközelítik a 91 milliárd dollárt, ami a 2024-es szint 3,7-szerese.
A vizsgált szektorok közül a védelmi infrastruktúra mutatja a leggyorsabb növekedési ütemet. A fizikai létesítményekre, például laktanyákra fordított éves kiadások a 2024-es 73 milliárd dollárról 2050-re 168 milliárd dollárra emelkednek, főként az erősödő geopolitikai kockázatokra adott kormányzati reakcióknak köszönhetően – hangsúlyozták.
Jelezték, a feldolgozóipari, a vízügyi, valamint a szociális infrastruktúra beruházásai 2050-ig várhatóan mintegy 1,5-szeresükre bővülnek. A digitális infrastruktúra és az agrárinfrastruktúra növekedése mintegy 1,3-szoros lehet, az erőforrásokhoz kapcsolódó beruházások összességében stagnálnak, míg gyors ütemben növekednek az adatközpont-épületekbe irányuló beruházások.
Az elöregedő társadalmak hatására az egészségügyi és idősellátási létesítményekre fordított éves kiadások 2050-re 1,7-szeresükre, 441 milliárd dollárra nőnek, és ezzel először közelítenek az oktatási infrastruktúrára fordított beruházások szintjéhez, amelyet 471 milliárd dollárra becsül az előrejelzés – írták. Jelezték, bár az erőforrásokhoz kapcsolódó szektor összességében stagnál, célzott növekedés várható az energiaátmenet szempontjából kritikus fémek és ásványok, például a réz, a lítium és a ritkaföldfémek bányászatában.
Mi jöhet az öreg kontinensen?
A kutatás eredményei szerint az ázsiai-csendes-óceáni térség továbbra is a globális infrastrukturális beruházások motorja marad, és 2050-ig a teljes beruházási volumen több mint felét adja.
A legdinamikusabb bővülés Afrikában várható: az éves infrastrukturális kiadások közel 1,8-szorosukra nőnek 2050-ig, ami a demográfiai változásokkal és a jelentős infrastruktúrabeli hiányokkal magyarázható – fűzték hozzá.
Felhívták a figyelmet arra, hogy Európa és Észak-Amerika a megújulás időszakába lép, mivel az elöregedő közlekedési, energetikai és víziközmű-rendszerek átfogó korszerűsítésre szorulnak a versenyképesség és az ellenálló képesség megőrzése érdekében. Az éves infrastruktúra-kiadások az amerikai kontinensen várhatóan 1,6-szorosukra, Európában 1,4-szeresükre emelkednek 2050-ig.
Mi várható hazánkban?
A PwC szerint
Magyarországon az uniós források lökést adhatnak az infrastrukturális fejlesztéseknek, a legjelentősebb terület a közösségi közlekedés, az energetika és a víziközmű szektor lehet.
Utaltak rá, a magyar vasúti infrastruktúra a villamosítást, a pályák állapotát tekintve is jelentős modernizációt kíván. Az energetikában a hálózat fejlesztése, az alállomások korszerűsítése, az okosmérési és hálózatirányítási megoldások bevezetése, valamint az energiatárolási kapacitások bővítése szükséges, mert az elosztó- és átviteli hálózat nem tudja megfelelően lekövetni az ipari és a háztartási naperőművi kapacitás növekedését.
A víziközmű hálózat elhanyagolt, elöregedett, jelentős hálózati veszteséggel üzemel, a 2013 óta változatlan víz- és csatornadíjak nem fedezik az amortizációt, csak a hibaelhárításra elegendőek – áll a PwC közleményében.
Ismeretes, a PwC friss vezérigazgató-felméréséből nemrégiben az derült ki, hogy a magyar cégvezetők átlagosan 397 forintos euróval, 4,6 százalékos inflációval és 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak 2026-ra.