A magyar biztosítási piac látványos növekedése mögött nem valódi bővülés, hanem elsősorban inflációs díjemelkedés áll – erre hívta fel a figyelmet Keszthelyi Erik a Hungarikum Alkusz Csoport sajtótájékoztatóján.
A biztosítói díjbevétel 2020 és 2025 között 1205 milliárd forintról 1961 milliárdra nőtt, miközben a biztosítási penetráció a GDP 2,4 százalékán stagnál.
A strukturális hiányok változatlanok: több mint egymillió lakás biztosítatlan, 3,5 millió autó nem rendelkezik casco fedezettel, közel 4 millió dolgozónak nincs kockázati életbiztosítása, 3,5 milliónak pedig egészségbiztosítása. A piac tehát egyszerre alulbiztosított és torz szerkezetű – ebben a környezetben kell fenntartható növekedési modellt építeni. Egy magyar polgár átlagosan 1,59 biztosítási szerződéssel bír, ami a régióban is az alacsonyabbak között van, a Nyugat-Európában megszokott 4-5 szerződéshez képest a lemaradás jelentős.
Integrációval skáláz a piac legnagyobb szereplője
A Hungarikum válasza nem pusztán a méretnövelés, hanem az integráció. A 22 vállalatból álló csoport 2025-ben 35,4 milliárd forintos árbevételt ért el, 12 százalékos növekedéssel, miközben a kezelt állomány meghaladta a 190 milliárd forintot, a szerződésszám pedig a 670 ezret. A működést mintegy 1650 fős hálózat biztosítja.
Keszthelyi Erik elnök-vezérigazgató a piacvezető alkuszcég ma már több lábon áll. A klasszikus vállalati üzletág 8936 ügyfél 24 567 biztosításait kezeli, ebből 603 állami, igaz – ismerte el az Economx.hu kérdésére – volumenben ezek a szerződések 20-25 százalékot tesznek ki.
Az elmúlt hónapok egyik legnagyobb bizonytalanságát épp az állami szektor jelentette. 2026 elején egy kormányhatározat ideiglenesen megtiltotta az állami vállalatok számára az alkuszokkal való együttműködést, amit rövid időn belül feloldottak – feltételként egy 20 százalékos jutalékplafont és kötelezettségvállalási nyilatkozatot írva elő.
Keszthelyi szerint ez jól mutatja, mennyire fontos a kiszámítható szabályozási környezet: a piac működéséhez nem tiltásokra, hanem szakmai párbeszédre van szükség. Attól, hogy ügyfelek pártolnának el tőlük nem tart: addig, amíg érdemi megtakarítást tudnak elérni a biztosítási díjakban, vagy aktív segítséget tudnak nyújtani a kártérítési folyamatban partnereiknek, addig úgy gondolja, legfeljebb valami újabb piacidegen tiltás tudná őket kiszorítani a palettáról
Ökoszisztéma-logika: call center, hálózat, biztosító
A cégcsoport növekedésének kulcsa az, hogy a biztosításközvetítés csak egy elem a rendszerben. Tavaly több új üzletág kiépítésébe fogtak. Ennek része a Callfactory, call-center szolgáltatást nyújtó vállalkozás, amely már most is évente több mint 3 millió ügyfélinterakciót kezel, valamint az UNIQA-val kötött stratégiai együttműködés.
Utóbbi mögött Keszthelyi Erik szerint nemcsak partnerség, hanem annak felismerése is állt, hogy a hagyományos, függő ügynöki hálózat fenntartása egyre kevésbé volt gazdaságos a biztosítónak, miközben a tanácsadók folyamatosan áramlottak át a független modellbe. A megoldás egy 300 fős hálózat és több százezer szerződés integrálása lett – egy olyan lépés, amely már rövid távon is gyorsabb növekedést hozott, mint a korábbi évek együttvéve. Ugyancsak újszerűnek tűnik az, hogy a piacon egy alkuszcég egy biztosító tulajdonosa legyen, márpedig a Hungarikum 60 százalékos tulajdonosa a CIG Pannónia Biztosítóknak is.
Keszthelyi Erik szerint az alkuszcég által közvetített szerződések 5 százaléka kerül jelenleg a CIG-hez.
Digitális fordulat – sokadik nekifutásra
Keszthelyi önkritikusan elismerte, a digitális biztosításközvetítésben sokadik nekifutásra sem értek el sikereket - több saját online próbálkozás sem hozott áttörést. A mostani irányváltás kulcsa az OTP Bank ökoszisztémájához kapcsolódás új irányt jelent. A SimpleBiztosítás platformmal a cél egy olyan digitális modell, amely – részben a Simple meglévő ügyfélkörére alapozva - ügyfelet szerez – a Hungarikum elnök-vezérigazgatója szerint ugyanis meglepő, de a digitális platformokhoz csatlakozó ügyfelek ritkán váltanak.
Edukáció és hosszú távú piacépítés
A cég stratégiájának egyik kevésbé látványos eleme az edukáció: a biztosítási képzési programjukhoz már 9 biztosító és egy bank csatlakozott, az egyetemi képzéseik immár 3 egyetemen zajlanak. Ez a lépés a biztosítási tudatosság növelésén keresztül közvetlenül a piac bővítését célozza.
Kulcskérdés a kiszámítható szabályozás
Keszthelyi Erik szerint ugyanakkor a következő évek sikere nemcsak a piaci szereplőkön múlik. A biztosítási szektor akkor tud felzárkózni Európához, ha stabil, kiszámítható szabályozási környezet és érdemi együttműködés alakul ki a kormányzat, a felügyelet és a piaci szereplők között.
A Hungarikum stratégiája erre épít: alkalmazkodás az új gazdaságpolitikai irányokhoz, aktív szakmai párbeszéd és folyamatos integráció. A cél változatlan – kétszámjegyű növekedés 2026-ban is –, de Keszthelyi Erik szerint ebben a piaci környezetben már nem a gyorsaság, hanem a struktúra minősége dönti el, ki marad versenyben.