Szerbia amerikai szankciók alá vett és orosz ellenőrzés alatt álló kizárólagos olajfinomítója, a NIS bejelentette, hogy 2,8 milliárd dinár (28 millió dollár/24 millió euró) nettó nyereséget ért el 2026 első negyedévében, ami 86 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.
A nyereséget a többi között az olcsóbb olajkészletek és a közel-keleti háború közepette emelkedő globális olajárak is támogatták – írta a seenews.com.
A NIS árbevétele január-márciusban 8 százalékkal csökkent az előző évhez képest, 66,2 milliárd dinárra, mivel a kőolajtermékek értékesítésének volumene 18 százalékkal, 592,2 ezer tonnára csökkent.
Ennek ellenére a kamatok, adók és értékcsökkenés előtti eredmény (EBITDA) a vizsgált időszakban éves szinten 29 százalékkal, 11 milliárd dinárra ugrott, mivel a Brent nyersolaj átlagos ára az első negyedévben 7 százalékkal, hordónként 80,6 dollárra (69 euróra) nőtt – közölte a NIS az első negyedévre vonatkozó pénzügyi kimutatásában.
A NIS közölte, hogy az értékesítési volumen csökkenése várható volt, miután december elején kénytelen volt bezárni az észak-romai Pancevo városában található 4,8 millió tonna/év kapacitású finomítóját az amerikai szankciók miatti feldolgozásra szánt nyersolaj hiánya miatt.
Miután az Egyesült Államok Külföldi Vagyonkezelési Hivatalától (OFAC) ideiglenes működési engedélyt kapott, a NIS január közepén újraindította a finomítót, de a leállás hatással volt a nyersolaj és a félkész termékek finomításának mennyiségére, amely 2026 első negyedévében 642,8 ezer tonnát tett ki, szemben a 2025 első három hónapjában elért 853 ezer tonnával.
Az olaj- és gáztermelés a vizsgált időszakban 280,3 ezer tonna olajegyenértéket tett ki, ami kismértékű növekedést jelent a 2025 első negyedévi 277,5 ezer tonnához képest.
- Az első negyedévben a NIS három külön engedélyt kapott az OFAC-tól, amelyek lehetővé tették számára a normális működés folytatását. Az OFAC által idén kiadott harmadik működési engedély április 17-én lejárt.
- A hónap elején az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma újabb, két hónapos szankciómentességet adott a NIS-nek, amely lehetővé teszi a működés folytatását június 16-ig.
A NIS közölte, hogy az amerikai szankciók jövőbeli hatásait nehéz megjósolni, és a vezetőség jelenlegi várakozásai és becslései eltérhetnek a tényleges eredményektől.
A vizsgált időszakban a NIS 6,3 milliárd dinárt különített el beruházásokra, elsősorban az olaj és gáz feltárására és kitermelésére, szemben a 2025 első negyedévi 5,5 milliárd dinárral, és a bankokkal szembeni adósságát a 2025 végi 396 millió euróról 373,7 millió euróra csökkentette.
Az amerikai pénzügyminisztérium 2025 januárjában szankciókat jelentett be a NIS-sel szemben az orosz tulajdonlás miatt, követelve az orosz tulajdonosok teljes kilépését a NIS részvényesi struktúrájából.
A NIS 44,85 százalékát a Gazprom Neft, az orosz energiaóriás Gazprom olajipari leányvállalata birtokolja. A szerb kormány 29,87 százalékos részesedéssel rendelkezik, a szentpétervári Intelligence pedig, amelyet közvetve a Gazprom irányít, 11,3 százalékkal. A fennmaradó rész számos kisebbségi részvényes kezében van.
Januárban a MOL magyar olajtársaság bejelentette, hogy kötelező érvényű megállapodást írt alá a Gazprom Nefttel a szerb vállalat 56,15 százalékos részesedésének megvásárlásáról. A MOL május 22-ig kapott határidőt a tárgyalások lezárására.
2025-ben a NIS 5,6 milliárd dináros nettó veszteséget könyvelhetett el az előző évi 10,1 milliárd dináros nettó nyereségről, mivel az amerikai szankciók a finomítási és értékesítési volumen csökkenéséhez vezettek.