A rekordközeli, világpiaci aranyárak érezhetően mozgásba hozták a magyar lakosságot, különösen a régi ékszerek és örökölt aranytárgyak piacán.
Az Economx érdeklődésére Pintye László, a BÁV Zrt. vezérigazgatója elárulta, hogy milyen trendeket látnak az eladásokban és kiváltásokban, mi történik a bennragadó arannyal, valamint miért tolódik egyre inkább befektetési irányba a nemesfém iránti kereslet.
Ezek a brutálisan magas aranyárak vajon megmozgatták-e a lakosság fantáziáját, elindult az otthoni aranyak eladásának újabb hulláma?
Az arany világpiaci árának történelmi csúcsai érezhetően aktivizálták a lakosságot. Az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt azok száma, akik régi ékszereiket, tört aranyaikat vagy örökölt darabjaikat hozzák be hozzánk értékesítésre.
Ez egy természetes reakció: amikor az arany ára magas, sokan döntenek úgy, hogy realizálják a megtakarításaik egy részét. Azonban a folyamat kétirányú, mert nemcsak az értékesítési kedv, de sok célcsoportban a vásárlási kedv is megnőtt, látva az arany szerepének világpiaci erősödését és a befektetési hozampotenciált. Ritka az a momentum, amikor egy árupiacon egyszerre van ennyire fűtött kínálat és kereslet is jelen.
Van-e még jelentősebb mennyiségű családi arany a lakosságnál, vagy a 2008-os válság kapcsán már túladtak ezen?
A 2008-as válság valóban elindított egy jelentős értékesítési hullámot, de messze nem ürítette ki a „családi trezorokat”, sőt az azóta eltelt közel 20 év alatt még gyarapodott is a családi értéktár.
A tapasztalataink szerint ezért még mindig jelentős mennyiségű arany található a háztartásoknál, különösen vidéken és az idősebb generációknál.
Ezek gyakran érzelmi értékkel bíró örökségek, amelyektől csak különleges piaci- és élethelyzetben válnak meg.
Hogyan változott az évek során a kiváltott lakossági arany százalékos aránya? Többen "felejtik a zaciban" kiváltás nélkül az utóbbi időben, illetve mikor volt ez a jelenség általános?
Hosszú évek óta stabilan egyszámjegyű azoknak a zálogtárgyaknak az aránya, amelyek nem kerülnek kiváltásra vagy futamidő-hosszabbítással történő rendezésre. Ennél is fontosabb, hogy a kiváltási arány egyértelműen javult: ügyfeleink döntő többsége nem hagyja veszni az elzálogosított értéktárgyakat, és egyre többen élnek azzal a lehetőséggel, hogy a kiváltást megelőzően akár többször is meghosszabbítják a zálogkölcsön futamidejét.
Milyen finomságú arany volt jellemző a kétezres évek elején, és hogyan változott ez napjainkra?
A lakosságnál leggyakrabban 14 karátos (585-ös finomságú) arany ékszereket, kisebb arányban 18 karátos darabok találhatók meg továbbra is. Volt, van a kisebb aranytartalmú ékszereknek egy enyhén emelkedő keresleti trendje, de alapvetően a 14 és 18 karátostól eltérő karátszámú ékszer viszonylag ritka.
Az utóbbi években egyértelműen emelkedik a kereslet a befektetési célú, 24 karátos arany iránt.
Összességében tehát elmondható, hogy míg a 2000-es évek elején a használati és ékszerjelleg dominált, addig napjainkban az arany inkább értékmegőrző és befektetési szerepbe került.
Mi történik az önöknél maradt arannyal? Tovább értékesítik, merre? Vagy megtartják, mert értékálló?
A nálunk maradt aranyat alapvetően újrahasznosítjuk. Állapotától függően egy részét felújított ékszerként értékesítjük üzleteinkben, másik részét pedig finomíttatjuk. A finomított mennyiség jelentős részéből befektetési arany termékek készülnek, amelyek szintén elérhetők üzleteinkben és webshopunkon.
Ez a körforgásos modell – megvesszük, feldolgoztatjuk, és a késztermékeket visszahozzuk a magyar piacra – nemcsak fenntartható, hanem a jelenlegi gazdasági helyzetben az ország összgazdasági érdekeit is szolgálja.
