Nagyon régóta fennáll, hogy a pártok azt várják el, és abba próbálják belekényszeríteni az embereket, hogy minden egyes megnyilvánulásukkor azt mérlegeljék, ez melyik pártnak jó és melyiknek nem – vélekedett Oszkó Péter, volt pénzügyminiszter arról, hogy kapott hideget meleget a K&H szakértője, Németh Dávid egy általános gazdasággal kapcsolatos véleménye miatt, és ráfogták, hogy politikai állásfoglalást tett a Tisza Párt mellett. Oszkó Pétert is érték nemrég egy fórumon olyan vádak, hogy politikai megrendelésből beszél. A korábbi miniszter azonban leszögezte, nem vállalna szerepet egy Tisza-kormányban.
„Én már voltam minden pártnak a partnere és az ellensége, Németh Dávid elemzőként ebbe belesodródott.”
A közgazdász az ATV-ben reagált az összes, Orbán Viktor által tett ígéretre, de természetesen a Tisza Párt ígéreteit sem hagyta ki.
Árrésstop meghosszabbítása február 28-ig
Kampányidőszakban fenntartják azt, amiről úgy gondolják, az embereknek jó. Oszkó Péter szerint az árrésstopnak rövid ideig lehet létjogosultsága, ha hirtelen elszaladnak az árak, amikor a piac normális korrekciós mechanizmusai nem tudnak érvényesülni, akkor lehet egy olyan beavatkozás, amelynek látni a végét, és garantálható, hogy utána a normális működés visszaáll. Minél tovább fennmarad, az a problémák hosszútávú elodázását fogja okozni. Amikor feloldják, egy addig lefojtott infláció fog majd nagyon gyorsan begyűrűzni – mondta.
Oszkó Péter szerint most épp nincs inflációs nyomás, erős a forint, még a jegybank tartja a kamatot, és ez erős forint velünk marad egy ideig. Ilyenkor van tér az árrésstop kivezetésére, de biztos, hogy az árrésstop kivezetése kis árkorrekciót eredményezett volna a piacon, és a választások előtt ezt a kormány nem akarta megengedni.
Stagnált a GDP az előző három negyedévhez képest
Nemcsak Magyarország, hanem Lengyelország szomszédjában is zajlik háború, és ha megnézzük a növekedést, akkor nem értjük, miért van ott ugyanannak a háborúnak teljesen más hatása. Nem háborús válság, hanem bizalmi válság van a magyar gazdaságban. Annyi sokkot szenvedett el a magyar gazdaság 2020 óta, és annyira nem látszik, hogy a magyar kormányzati intézkedéseknek lenne bizalomnövelő hatása. Ez nemcsak abban jelentkezik, hogy gyenge az exportunk, de beruházások sincsenek, a vállalkozások nem látják, hogy érdemes-e pénzt beleforgatni a jövőbe, és a fogyasztást sem növekedik olyan mértékben, hogy az gazdasági növeldést okozzon – fogalmazott Oszkó.
- a 14. havi nyugdíj bevezetését, ha lépésekben is, de januárban megkezdik,
- nem maximálják a 13. havi nyugdíjakat, ami megilleti az embereket, azt meg kell kapniuk,
- az édesanyák szja-mentességét minél hamarabb véghez kell vinni,
- a 3 százalékos kamathitelért, amely a fiatalok első otthona, ezért az utolsó vérig harcolni kell,
- a rezsicsökkentés marad,
- az árrésstopot júniusban lehet, hogy kiterjesztik, attól függ, mi lesz a helyzet.
A felsoroltakról Oszkó Péter elmondta, ezek valószínűleg mind hitelből valósulhatnak meg. A költségvetési hiány és az államadósság növekedésének terhére lehet ezeket az intézkedéseket bevezetni, ez a jövőre vonatkozó adósságként fog velünk maradni – mondta Orbán Viktor ígéreteiről.
A másik oldalon – tért át a Tiszára – a férfiak 40 program, a duplájára emelt családi pótlék, az 500 milliárd az egészségügyre, a szuperkórházak ígérete Magyar Pétertől azon alapszik, hogy ha nagyobb lesz a bizalom, több befektető jön, nem lesz korrupció, az uniós pénzeket hazahozzák, átírják a költségvetést és nem lesz megszorítás.
Egy választási kampányban mindenki az asztalra teszi az ígéreteit, amivel elviheti a választóit, de azt az állítást, hogy kedvezőbb bizalmi környezetben, amikor kiszámíthatóbb a kormány működése, kiszámíthatóbb a gazdaságpolitika, kiszámíthatóbb, hogy évekre előre tervez, az nagyon komoly gazdasági tartalékokat tud felszabadítani
– fogalmazott Oszkó Péter.
Egy bizalmi deficitben magas kamatokat kell fizetni az adósságban, ha egy bármilyen színezetű új kormány azt el tudja érni, hogy a pénzpiacok részéről jóval nagyobb a bizalom Magyarország iránt, és feleakkora kamatköltségen finanszírozza ugyanazt az adósságállományt, az már ezer milliárdos megtakarítás a költségvetésben, és a hazahozott uniós pénzek is hasonló nagyságrendűek. És ha a bizalom a fogyasztást is növeli és a vállalkozások is elkezdenek beruházni, akkor van gazdasági növekedés, és akkor van olyan jövedelemtöbbet, amit el lehet költeni.
2006-ban csomó adócsökkentést ígért a Gyurcsány-kormány, amivel meg is nyerte a választásokat, később simán visszavonta az ígéreteit – mutatott rá a volt pénzügyminiszter, aki szerint kényszerülhet visszalépésre bárki, aki az egyre nagyobb ígéretekkel szembesül.
Bizonyos mértékű korrekcióra bizonyosan szükség lesz, bárki is nyer.
Ha egy államnak van egy adag pénze, amit gazdasági fejlesztésre el tud költeni, azt kell jól elkölteni, de az utóbbi időben szinte csak az autóiparba és az elektromos autózással kapcsolatos vállalkozásokba fektettek be, tehát azt lehet mondani,
egy helyre tette a kormány a tétet, és ez nem jött be.
Nem olyan a felfutása az elektromos autózásnak Európában, amely felfutásból ennek az ára azonnali megtérülést generált volna, irtózatosan sok adófizetői pénzt költöttek olyan ágazatok támogatására, amelyek nem járulnak hozzá a GDP növekedéséhez, ezt a pénzt jobban el lehetett volna költeni – tette hozzá.
Erős forint
Amíg magasak a kamatok, addig van esély komoly reálkamatmarzsra, a külpiacokon bizonytalanság van, és nem szeretik a dollárt a befektetők, ezt az amerikai gazdaság az év eleje óta megteszi a dollár körüli bizonytalansággal.
Kamtcsökkentés
Ahhoz, hogy Varga Mihály bármit tegyen a kamatokkal, ahhoz Varga Mihályt békén kell hagyni, és nem kell kommentálni, hogy mit csinált a kamatokkal, ezt én el is kerülöm – így válaszolt arra, hogy az Economxnak Orbán Viktor és Nagy Márton is bírálta, hogy nem történt kamatcsökkentés.
