Kína megkezdte a világ legnagyobb vízerőmű-gátjának építését a tibeti fennsíkon található Yarlung Zangbo folyón, amit a Himaláján túl India Siang folyójaként, Banglades pedig a Brahmaputra és Jamuna néven ismer – írja a BBC. A gigantikus projekt célja hivatalosan az ökológiai védelem és a helyi életszínvonal javítása – legalábbis Peking szerint –, de a lépés nemzetközi aggodalmat váltott ki.
A Motuo vízerőműként ismert létesítmény az építkezés befejezése után a világ legnagyobb vízerőműve lesz, háromszor annyi áramot termelve, mint a jelenlegi rekorder, a Három-szurdok-gát. A kínai állami hírügynökség, a Xinhua szerint a projekt költsége elérheti az 1,2 billió jüant (mintegy 61,2 billió forintot).
A gátat egy hatalmas, a világ egyik legmélyebb és leghosszabb szárazföldi kanyonjában építik. Bár Peking szerint a termelt energiát elsősorban a keleti ipari központokba szállítják, és az építkezés a tibetiek javát is szolgálja, sokan másként látják.
Indiai és bangladesi vezetők komolyan aggódnak: szerintük a gát lehetővé tenné Kína számára, hogy befolyást gyakoroljon a folyók vízhozamára, ami katasztrófát okozhatna a lejjebb fekvő területeken. Hangsúlyozták, hogy a Siang és a Brahmaputra folyók „jelentősen kiszáradhatnak”, és a kínai gát akár „vízbombaként” is működhet, amely súlyos árvizeket okozhat.
Kína álláspontja azonban világos: szerintük joguk van a folyó saját területükön történő felhasználására. A geopolitikai feszültség így várhatóan tovább mélyül – különösen, ha a víz fegyverré válik a jövőben.
