BUX 138286.49 -0,09 %
OTP 44190 -1,47 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Több pénzt kaphat Ukrajna, de meglesz az ára

Az új uniós javaslat értelmében túlnyomórészt csak európai eredetű termékeket, fegyvereket engednének az ukrajnai háborúba. Csupán olyan projektek kaphatnának forrást, amelyekben minimum öt vállalat vesz részt négy uniós országból. Közben megsokszoroznák a védelmi célú büdzsét.

2025. március 24. hétfő, 12:10

Fotó: Getty Images / Global Images Ukraine / Roman Chop
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Nagyságrendekkel megemelné az uniós védelmi ipar fellendítésére szánt EDIP-program költségvetését az Európai Parlament egy új módosítás alapján – adja hírül a katonai támogatások kérdésével kapcsolatban az Euractiv

Így az Európai Bizottság által javasolt 1,5 milliárd helyett 15 milliárd eurót (kb. 5970 milliárd forint) különítene el az EP a frissen felvetett SAFE-hitelalapból. Ezenfelül 5 milliárd eurót (1990 milliárd forint) fordítanának az ukrán védelmi ipar támogatására, ehhez azonban még a tagállamok jóváhagyása is szükséges.

Összesen tehát 21 milliárd eurós összeget áldoznának az EU és Ukrajna védelmi iparának fejlesztési céljára.

Meglehet a bőkezűség böjtje

Az EP viszont a támogatásokhoz szigorúbb feltételeket szabna, jelesül

  • csak olyan projektek kaphatnának forrást, amelyekben legalább öt vállalat vesz részt négy EU-országból. Ha ilyenhez Ukrajna vagy Norvégia is csatlakozna a közös projekthez, úgy hatodik szereplőként kellene abba belépniük.
  • A parlament a források felhasználásánál azt is megköveteli, hogy európai eredetű legyen az uniós támogatásból készülő termékek értékének 80 százaléka. Itt a tagállamok lágyszívűbbek, 65 százalékos arányt javasolnak, és kivételeket fontolgatnak lőszerekre és rakétákra.
  • Az uniós testület álláspontja szerint a részt vevő cégeknek rendelkezniük kell a termékek „tervezési hatáskörével”, azaz a termékek módosítására vonatkozó joggal. Ez az álláspont megegyezik az Európai Tanács törekvéseivel, bár a tagállamok továbbra is fenntartanák a nemzetbiztonsági döntések fölötti ellenőrzést.
800 milliárd eurós védelmi tervet izzít az EU
A tagállamok kormányainak közös uniós hitelfelvételt javasolt az Európai Bizottság elnöke, aki a védelmi célú kölcsönre közel 60 ezermilliárd forintnyi összeget szánna. Az Orbán-kormány eddig sem rajongott az ötletért, pedig Trump már kapacitálta erre a NATO-t is. Bővebben.

Nem dőlt még el

Mindenesetre számos lépés hiányzik még a szöveg véglegesítéséig. A bizottsági szavazás április 24-én várható, a plenáris támogatást pedig május 5-ig kívánják megszerezni, hogy a tagországokkal való tárgyalássorozat kezdetét vehesse.

Emlékezetes, a bizottság eredeti javaslata az ukránok támogatására felajánlotta, hogy felhasználják az Európában szankcionált orosz vagyonokból származó nyereséget. Az ERA-program értelmében ugyanakkor a G7-országok úgy döntöttek, 50 milliárd dollárnyi sürgősségi kölcsönt nyújtanak Ukrajnának az Orosz Központi Bank nyugaton befagyasztott eszközeiből származó nyereség felhasználásával.

Sürgős a védelem: ez még visszaüthet, ha von der Leyen megkerüli a parlamentet
A bizottság azon törekvése, hogy megkerülje a parlamentet a védelmi kiadást övező terv meggyorsítása terén, könnyedén visszaüthet még. A bizottsági elnök szerint nincs idő hónapokat, sőt éveket várni. Részletek.

Sándor Zoltán
Sándor Zoltán
Gyerekkorától kezdve szeret írni, miközben a számok világa sem áll tőle távol. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem alapszakán szerzett diplomát, majd a mesterszakot mint okleveles politológus szintén az ELTE-n végezte. Tanulmányait követően, mivel vonzotta a politikai újságírás, az online médiában helyezkedett el, 2021 februárjában az Alfahír munkatársaként kezdte szakmai pályafutását, 2024 novembere óta pedig az Economx szerkesztőségében dolgozik a gazdasági, üzleti és pénzügyi profilú lap munkatársaként. Hangsúlyosan közélettel foglalkozó újságíróként tevékenykedik, munkája során törekszik az alaposságra, a precizitásra és az adatközpontúságra, a kül- és belpolitika világán túl kiemelten a választások, a gazdaság, a demográfia, az energetika, a kultúra és a történelem különféle témáiban egyaránt ír, miközben a technológia bizonyos vetületei, a mesterséges intelligencia sem áll tőle távol.

Ez is érdekelhet