Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarország és a régiónk számára is kiemelten fontos az Oroszországból induló és Ukrajnán keresztül haladó Barátság-kőolajvezeték sorsa, viszont a háborús hírek miatt készülnie kell az érintett országoknak egy vészforgatókönyvre is. Legutóbb múlt héten írtunk arról, hogy az olajvezeték szivattyúállomása után egy Volgográd megyei olajfinomítót is ukrán dróntámadás ért. A magyar külügyminisztérium tájékoztatása szerint a Magyarországra szállított kőolaj volumenére az nem volt hatással, csak átmeneti nyomáscsökkenés volt észlelhető.
Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője az InfoRádióban megerősítette,
a támadás a szállított volumeneket valóban nem érintette, azonban a Barátság-kőolajvezetéket érintő esetleges problémák Ukrajna üzemanyagellátását is fenyegethetik.
A szakértő elmondta, a Barátság vezeték úgy Magyarország, mint a régió számára rendkívüli jelentőséggel bír. A százhalombattai és a pozsonyi finomító összesen
évente mintegy 12 millió tonna nyersolajat használ föl, amelynek körülbelül a 75-80 százaléka a Barátság kőolajvezetéken keresztül érkezik.
A maradék beszerzés oroszlánrésze az Adria-vezetéken keresztül Horvátország irányából történik, ezért hosszabb távon az Adria-vezeték kapacitásának bővítésére és a százhalombattai olajfinomító átalakítására is szükség lehet.
Ha a Barátság kőolajvezeték esetleg leállna,
Magyarország rövid távon a rendelkezésre álló készleteihez nyúlhatna, ami a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség szerint 90 napra elegendő.
Ezen felül a piaci szereplőknek, így a Molnak is vannak további tartalékai - tette hozzá Hortay Olivér.
Két fő kihívást kellene egy három hónapon túli időhorizonton kezelni. Az egyik, hogy az Adria-vezetéken keresztül aligha látható el a 12 millió tonnás igény. A másik problémát pedig az olajfinomítók bekeverési arányának biztosítása jelentené. Tehát vagy meg kellene oldani azt, hogy az Adrián keresztül is orosz típusú nyersolaj jusson el Magyarországra, vagy módosítani kellene a bekeverési arányokon, amelynek negatív következményei lennének az üzemanyag-termelés szempontjából
– mondta az InforRádióban a Századvég munkatársa.
Hazánk energiabiztonságában komoly szerepe van a földgáz-ellátás zavartalanságának is.
„Az elmúlt időszak eseményei igazolják, hogy Magyarország jól tette, hogy fokozott erőfeszítéseket tett a Török Áramlat megvalósítása érdekében és, hogy a legutóbbi, 2021-ben megkötött orosz hosszú távú gázvásárlási megállapodásában foglalt mennyiség oroszlánrészét még úgy is a déli útvonalra irányította, hogy akkoriban azt mind Ukrajna, mind Brüsszel hevesen ellenezte. Ezeknek a döntéseknek köszönhető, hogy az ukrán tranzit leállása Magyarországot kevésbé érinti hátrányosan, mint Szlovákiát, vagy Ausztriát. Ezen túlmenően azonban nem könnyű úgy diverzifikálni az útvonalakat, ha a már működő, eredeti vezetékeken ellehetetlenül a szállítás. Hazánk az elmúlt tizenöt évben elvégezte saját házifeladatát és rendkívüli beruházásokat hajtott végre a határkeresztező kapacitások bővítésében, azaz megteremtette a szélesebb körű diverzifikáció lehetőségét, de arra, hogy az országhatárokon túl milyen további fejlesztések valósulnak meg, korlátozott ráhatása volt és van ma is. Hiába lenne például észszerű bővíteni a déli irányú beszerzéseket lehetővé tévő gázhálózatokat, az Európai Bizottság – elsősorban klímavédelmi szempontokra hivatkozva – késlelteti a beruházásokat” - hangsúlyozta korábban az Economxnak Hortay Olivér, amikor azt vizsgáltuk meg, hogy Orbán Viktor miért kapcsolta össze a Török Áramlat védelmét az Oroszországgal szembeni uniós szankciók folytatásával.
