Két éven át keresték a HUN-REN szakemberei, hogy mi okozza a mocsári teknősök tömeges pusztulását. A cél érdekében áltojásokat és álteknősöket is kihelyeztek hogy felfedhessék a ragadozó kilétét - számolt be a különös kutatásról a Dívány.
A mocsári teknős hazánk egyetlen, őshonos teknősfaja. Országszerte megtalálható a tavak és folyók mentén, leginkább a mocsaras területeket kedveli. Védett állat, eszmei értéke 50 ezer forint.
Egyik nagyobb elterjedési helye a Kis-Balaton, itt azonban veszélybe került a léte, ugyanis ragadozók prédálják a fészkeket, melyeknek egyes években akár a 90 százaléka is megsemmisül.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem munkatársai kiderítették, melyik ragadozó jelenti a legnagyobb veszélyt a páncélosokra. Leleményes megoldáshoz folyamodtak.
Ennek alapján kiderült, hogy a tojásokra és a teknősökre leginkább a vörös róka, a vaddisznó és a varjúfélék veszélyesek.
„Meglepő eredmény, hogy a legkevésbé zavart Kis-Balatonon volt a legrosszabb a túlélés, a bolygatottabb balatoni berkekhez (Fonyódi Nagy-berek, Ordacsehi berek) képest. A műfészkek nagy részét kifosztották a ragadozók. A kikelő fiókák túlélési esélyei valamivel jobbak. Ugyanakkor a szárazföldi fészekhelyek korlátozott elérhetősége és a víztől való távolság tovább növeli a veszteségeket - foglalták össze.
A kutatók szerint célzott védekezési intézkedésekkel, például a ragadozóállomány szabályozásával, illetve élőhely-védelemmel megmenthetőek lennének az itt élő mocsári teknősök.
A probléma súlyosságát a kutatók mesterséges fészkekbe helyezett gyurmatojásokkal és a kikelő teknősöket imitáló gyurmamodellekkel térképezték fel. A gyurmatojásokon maradó fog- és csőrlenyomatok elárulták a ragadozók kilétét.
