A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint
2024 decemberében mindössze 220,8 ezer fő szerepelt az álláskereső regiszterben, ami az előző év azonos időszakához képest több mint 4 ezer fős csökkenést jelent.
Az álláskeresők száma nem csak éves alapon, hanem a megelőző hónaphoz viszonyítva is több mint 4 ezer fővel mérséklődött - mutatott rá a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár az adatokat kommentálva kiemelte:
a magyar munkaerőpiac javulását erősíti a 15-64 éves korosztály gazdasági aktivitásának élénkülése, illetve a nyugdíjas korúak körében megfigyelhető munkavállalási kedv fokozódása.
Ezek a tényezők együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre többen kapcsolódjanak be a munkaerőpiacra, amely 2010 óta 1 millió fővel gyarapodott.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is kiemelt figyelmet fordít az álláskeresők támogatására. Az Ifjúsági Garancia Plusz Program a 30 év alatti fiatalokat segíti, míg egy másik, szintén uniós finanszírozású projekt a 30 év feletti álláskeresők számára nyújt támogatást. Mindkét kezdeményezés célja, hogy bértámogatással, lakhatási és utazási térítésekkel segítse a munkába állást.
A programok segítségével már mintegy 27 ezer álláskeresőnek sikerült elhelyezkednie a munkaerőpiacon.
Utalt arra is, hogy a 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv keretében hároméves bérmegállapodás jött létre, amelynek értelmében a minimálbér 2027-re 40 százalékkal fog emelkedni: idén 9 százalékkal, 290.800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal, 328.600 forintra, 2027-re pedig 14 százalékkal 374.600 forintra. A kormány a bérmegállapodás biztosítása érdekében segíti azon munkáltatókat, akik minimálbérrel foglalkoztatnak munkavállalókat. Nekik „csúsztatva" kell majd fizetniük a megnövekedett szociális hozzájárulási adót.
A munkaerőpiaci képet ugyanakkor valamelyest árnyalja, ha azt is tekintetve vesszük, hogy mekkora bázison értendő az álláskeresők számának csökkenése. Az Economx erről szóló elemzését itt olvashatja.
