Izland új kormánya bejelentette, hogy 2027-ig népszavazásra kívánja bocsátani az EU-tagság kérdését. Kristrún Frostadóttir miniszterelnök hivatalba lépő kormánya azt is közölte, hogy szakértői testületet állít fel, amely megvizsgálja az izlandi korona megtartásának előnyeit és hátrányait az euró bevezetésével szemben – írja a euronews.
A Maskína júniusi közvélemény-kutatása szerint Izland lakossága körében növekszik az EU-tagság támogatottsága, akkor a válaszadók valamivel több mint 54 százaléka támogatta a blokkhoz való csatlakozást, és a többség szerint a háztartások anyagilag jobban boldogulnának az EU tagjaként.
Ez jelentős eltérés a tagság javára egy olyan országban, amely általában ambivalens érzéseket táplált az EU-csatlakozással kapcsolatban.
A dán Aarhusi Egyetem által kiadott „Közvélemény az EU-ról Izlandon 1980 óta” című tanulmányából az derült ki, hogy az 1980-as és 1990-es évek nagy részében Izland az EU-tagság tekintetében nagyjából három egyenlő táborra szakadt; mellette, ellene és a határozatlanok, de az olyan problémák, mint a 2008-as pénzügyi válság, a Brexit és számos hazai probléma, azt eredményezték, hogy az izlandiak lassan megbékélnek a blokkhoz való csatlakozás gondolatával.
A Maskína által megkérdezettek jelentős többsége – 74,2 százalék – pedig fontosnak tartotta, hogy népszavazáson döntsenek a kérdésben.
A Szociáldemokrata Szövetség lett a legnagyobb párt a novemberi előrehozott választásokon, amelyet azután írtak ki, hogy a Bjarni Benediktsson vezette előző koalíciós kormány összeomlott a belpolitikai harcok miatt.
