BUX 138405.87 -0,36 %
OTP 44850 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Választ kaptunk egy fontos kérdésre a nyugdíjakról

Több lehetőségünk is van arra, hogy akkor is szerezzünk szolgálati időt, amikor nincs biztosítási jogviszonyunk, mert például nappali tagozatos felsőfokú tanulmányokat folytatunk.

2024. október 9. szerda, 18:20

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A szolgálati idő mértéke, hossza meghatározó jelentőségű a nyugdíj jogosultság és a nyugdíj összege szempontjából is, ezért mindenkinek az az érdeke, hogy minél több szolgálati időt gyűjtsön aktív élete folyamán.

A szolgálati idő pedig elsősorban keresőtevékenységgel szerzett biztosítási jogviszony alapján keletkezik. Molnárné Balogh Márta tb-szakértő az Adó Online-on most arra a kérdésre adott választ, hogy van-e mód arra, hogy akkor is szerezzünk szolgálati időt, amikor nincs biztosítási jogviszonyunk, mert például nappali tagozatos felsőfokú tanulmányokat folytatunk.

Az a tanulmányok időpontjától függ, hogy melyik lehetőséggel tudunk élni, 1998. január 1-je előtt ugyanis a nappali tagozatos felsőfokú tanulmányok ideje szolgálati időnek minősült az öregségi nyugdíjra való jogosultsághoz, utána azonban már nem.

A nyugdíjtörvény szerint szolgálati időként kell figyelembe venni az öregségi nyugdíj esetén az 1998. január 1-je előtt felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok idejét legfeljebb a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges mértékben. A hozzátartozói nyugellátás esetén ez a tanulmányi idő az 1998. január 1-jei időpontra tekintet nélkül, azaz jelenleg is szolgálati időnek számít.

A felsőfokú tanulmányokkal szerzett szolgálati idő a tanulmányok kezdetét magában foglaló hónap első napjától a tanulmányok végét magában foglaló hónap utolsó napjáig tartó időszak, beleértve a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is.

A másik lehetőség a megállapodás kötése szolgálati idő szerzése céljából a felsőfokú tanulmányok idejére. A megállapodás hatósági szerződésnek minősül. A megállapodást a kedvezményezett személy javára a járulékfizetés átvállalásával más személy vagy szerv is megkötheti. 

A megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 22 százalék, alapja a minimálbér összege.

A 22 százalékos nyugdíjjárulék fizetésével, a minimálbér alapul vételével köthet megállapodást szolgálati idő szerzése céljából az a nagykorú személy, aki a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejét kívánja szolgálati időként elismertetni. Megállapodás-kötéssel teljes értékű szolgálati idő szerezhető.

Arra viszont oda kell figyelni, hogy a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes öregségi nyugdíjára való jogosultságnál továbbra sem lehet szolgálati idő szerzésére kötött megállapodással jogosultsági időt szerezni, tehát az egyetemi idő így sem növelheti a jogosultsági időt.

Felbolydult a nyugdíjak körüli vita

Az elmúlt időszakban több hír is borzolta a kedélyeket a nyugdíjak kapcsán. Nyilvánosságra került például az OECD javaslati csomagja, amit a magyar kormány számára készítettek az Európai Bizottság felé vállalt nyugdíjreform keretében. A nemzetközi szervezet szakértői többek között fokozatosan növelték volna a nyugdíjkorhatárt, szigorították volna a Nők 40 programot, valamint a 13. havi nyugdíjat is korlátoznák. 

Pénzügyminisztérium az OECD jelentésére úgy reagált, hogy az Orbán-kormány nem tervez változást a nyugdíjrendszerben, a nyugdíjak értékállóságát megőrzik, valamint a 13. havi nyugdíjakat kifizetik. Az Európai Bizottság „nyomására” felkért szakértő javaslataival a kormány nem ért egyet, azokat nem támogatja.

Múlt héten csütörtökön több portálon is megjelent a Magyar Nemzet értesülése alapján, hogy 2025-től a kormány mégis átalakítja a nők kedvezményes nyugdíjba vonulását lehetővé tevő Nők 40-et, és így már januártól jöhet a Nők 43+.

A Pénzügyminisztérium azonban kacsának minősítette az értesülést, azt közölték, hogy a nyugdíjrendszer stabilan és fenntarthatóan működik, a következő 10-15 évben nem indokolt a megváltoztatása.

Óriási baj lehet a nyugdíjrendszerrel, drasztikus javaslatok is az asztalra kerültek
A kormány uniós forrásokért cserébe korábban arra tett vállalást az Európai Bizottság felé, hogy 2025-re reformokat vezet be a nyugdíjrendszerben. Az ennek kapcsán elkészült szakértői jelentés azonban olyan javaslatokat tartalmazott, amelyekkel a kabinet nem ért egyet, így rövid távon nem várható változtatás. A demográfiai kihívások azonban előbb-utóbb kikényszeríthetik a Nők 40 program, valamint a jelenlegi nyugdíjkorhatár felülvizsgálatát.
Vermes Ádám
Vermes Ádám
Vezető szerkesztő
Diplomáit az Eötvös Loránd Tudományegyetem politológia alapszakán, majd közpolitika szakirányú politikatudományi mesterképzésén szerezte. Egyetemi évei alatt több, közélettel foglalkozó szervezetnél dolgozott szakmai gyakornokként, emellett az Országgyűlés Hivatala parlamenti ösztöndíjas programjában is részt vett. Szakmai pályafutását politikai elemzőként kezdte a Méltányosság Politikaelemző Központnál, majd újságíró-szerkesztőként és önkormányzati sajtóreferensként szerzett tapasztalatot. 2023 óta az Economx munkatársa, jelenleg felelős szerkesztőként dolgozik. Rendszeresen készít interjúkat hazai és nemzetközi szakértőkkel, valamint tudósít szakmai konferenciákról, különös tekintettel a mesterséges intelligencia, a pénzügyi innováció és a munkaerőpiaci átalakulás kérdéseire. Írásaiban kiemelt figyelmet fordít a technológiai változások gazdasági és társadalmi hatásaira.

Ez is érdekelhet