A hazai ingatlanpiacon 90 százalék körül alakul a saját tulajdon aránya. Megéri minél előbb lépni azoknak, akik most terveznek lakásvásárlást – mondták az Indexnek ingatlanpiaci szakértők. Az ingatlanáraknál már most 6-7 százalékos a drágulás éves szinten, ami jövőre még nagyobb mértékű lehet – jelezte Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Balla Ákos, a Balla Ingatlan alapító tulajdonosa szerint gyakorlatilag minden európai országban nehéz a lakáshoz jutás, de néhány ország, mint például Ausztria vagy Németország, előrehaladott ennek kezelésében. Jelentős mennyiségű, évente több ezer bérlakás épül, valamint szabályozott keretek között működik a bérlakáspiac. Úgy látja, a legnagyobb lakhatási nehézséget okozó probléma a magas lakhatási költségekben keresendők. Budapesten minimum 200 ezer forint az az összeg, miközben a KSH által kiadott mediánjövedelem 362 900 forint.
Onnan indul a lakhatási válság, hogy az átlag- vagy az alatt keresők, vagy épp az egyedülálló szülők jövedelmük nagy részét lakhatásra költik
– mutatott rá Balla Ákos.
Az Otthon Centrum is rámutat, hogy az albérletárak korlátozására vannak nemzetközi példák, ám „nagyon sok minden múlik a részleteken”. Sok olyan kezdeményezés, intézkedés történt az elmúlt években, amellyel egy-egy részproblémára igyekeztek előremutató megoldást találni, ezek végrehajtásában a rendszerelvűség és a kiszámíthatóság, mintha elsikkadt volna.
A többek között ingatlankivitelezéssel, -felújítással, -üzemeltetéssel és vagyonkezeléssel foglalkozó GPM Kft. vezetője szerint a mostani kormányzati elképzelések sokat tudnának segíteni, ám ehhez először az általános gazdasági helyzetnek kell javulni.
Alulról kellene támogatni a lakáspiacot, lakbértámogatással, első lakáshoz jutás támogatásával
– fogalmazott Csuhay Attila, aki emellett arra is rámutat, hiába tűnnek jónak a kabinet kezdeményezései, megvalósításuk és a pozitív hatások kifejtése éveket vesz igénybe. A lakbérszabályozással kapcsolatban kifejtette, ő sem ért egyet az állam piaci folyamatokba történő ilyen mértékű beavatkozásával, így a terézvárosi Airbnb-„népszavazással” sem.
„Amennyiben az állam szeretné megoldani bizonyos csoportok lakhatási nehézségeit, akkor nekik specifikusan nyújtson támogatást: diákoknak olcsó, modern kollégiumi helyek, rászorulóknak lakbértámogatás vagy állami/önkormányzati bérlakás, első lakáshoz jutás támogatása” – sorolta.
Az OC szakértői szerint a népszámlálási adatok alapján kiderült, hogy jelentős számú üresen álló lakás van országszerte, amelynek egy részét valamilyen formában piacra kellene hozni, ami nemcsak a bérlői szektor biztonságát, de az átláthatóságát is növelné.
Munkásszállók és kollégiumok is kellenének.
Megoldást jelenthet a megfizető lakások gyors építése, továbbá minőségi munkásszállók, valamint kollégiumok létesítése. Balla szerint ez állami szerepvállalással, valamint piaci szereplők bevonásával egyaránt megtörténhet. Az OC emlékeztet, azokban a városokban, ahol az egyetemi hallgatók meghatározó hányadát adják a bérleti piacnak, mindenképpen várható, hogy a kollégiumi férőhelyek bővülése hatással lesz az albérletpiacra, de egy-egy kollégium megvalósítása akár többéves fejlesztési folyamat.
Szintén a bérlakáspiaci kínálatot erősítheti a nagy vitákat kiváltó Airbnb-szabályozás.
A terv szerint 10 ezer budapesti Airbnb-lakást terelnének át a rövid távú helyett a hosszú távú bérlői piacra. Balla Ákos szerint ez önmagában nem oldja meg a problémát, és nem hoz magával megfizethető bérleti díjakat, az átcsoportosítás helyett a lakásépítésben látja a megoldást. Hasonlóan látja Csuhay Attila is, mert az Airbnb-lakások többsége magas minőséget képvisel. A lakáskiadók sok esetben magára az épületre is áldoztak, például lépcsőházfestéssel vagy homlokzatjavítással. Felhívta a figyelmet az Airbnb-k „kivéreztetésével” kapcsolatban, hogy a turizmus a magyar GDP 13 százalékát teszi ki, aminek körülbelül fele Budapesten keletkezik.
Az önkéntes nyugdíjpénztárakban lévő megtakarítások lakhatásra fordíthatóságát azonban Csuhay Attila „óriási hibának” tartja. Egyébként is rettentően alacsony az öngondoskodás.
A kormány arra kondicionálja a pénztártagokat, hogy feléljék a nyugdíjas évekre való megtakarítást egy jelenlegi probléma megoldására. Ez már-már felelőtlenség
– fogalmazott.
Balla Ákos úgy véli, az önkéntes nyugdíjpénztárakból származó megtakarítások lakhatási célra fordítása várhatóan pozitív hatást fejthet ki az ingatlanpiacra, abban azonban kételkedik, hogy túl sok ilyen típusú megtakarítás landolna a lakáspiacon.
A szakértők egyöntetűen úgy vélik, Nagy Márton bankok felé tett azon kérése, hogy önkéntes alapon 5 százalékban maximálják a lakáshitelek THM-jét, élénkítheti a hitelpiacot. Kérdés azonban, hogy a pénzintézetek bevállalják-e, hiszen a jelenleg 6-7 százalék körüli THM-szinteket is csak magas forrásköltség mellett tudják tartani.
