Az EKB-jelentés hat uniós tagország, Bulgária, Románia, Lengyelország, Magyarország, Csehország és Svédország törekvéseit vizsgálta. Az összkép meglehetősen vegyesen alakult.
Fontos megjegyezni, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozással a tagországok jogilag elkötelezték magukat amellett, hogy bevezetik az eurót. A jelentés alapján a vizsgált hat országból ötben a hatályos jogszabályok nem teljes körűen egyeztethetők össze az euró bevezetésének jogi követelményeivel. E tekintetben Bulgária az egyetlen, amely jelenleg a feltételeknek megfelel.
A központi bank további megállapításai szerint a vizsgált közép- és kelet-európai országokban az egyik legfőbb gazdasági akadályt a referenciaérték feletti infláció jelenti. A hat ország az elmúlt két évben, a gazdasági kihívások mellett mérsékelt előrelépéseket ért el az euróövezethez való gazdasági konvergencia terén.
Az árstabilitási kritériumok tekintetében öt országban - Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Lengyelországban és Romániában - az átlagos inflációs ráta jóval a 3,3 százalékos referenciaérték felett volt, míg Svédországban kissé meghaladta azt.
Négy országban 2021-hez képest javult a 2023. évi költségvetési hiány, ami az EKB szerint a pandémiát követő gazdasági fellendülésnek és a költségvetési támogatási intézkedések fokozatos megszüntetésének volt köszönhető. Ugyanakkor a javulást valamelyest féken tartották a háború gazdasági hatásai, ideértve a gyengébb gazdasági aktivitást és a magas energiaárakra válaszul bevezetett fiskális politikai intézkedéseket.
Tavaly Csehország, Magyarország, Lengyelország és Románia is meghaladta a GDP 3 százalékában meghatározott hiányreferenciaértéket, hazánk kivételével azonban mindenütt 60 százalékos referenciaérték alatt maradt.
A költségvetési egyenleg a jelentés szerint idén és jövőre is meghaladja a referenciaértéket Magyarországon, Lengyelországban és Romániában is.
Eljárás indulhat a túlzott hiány miatt
Még 2020-ban indult eljárás Románia ellen a túlzott hiány miatt. A jelentés szerint az Európai Bizottság 2024 júniusában azt állapította meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket annak érdekében, hogy a túlzott hiányt megszüntesse.
Azt is megállapította, hogy Magyarország és Lengyelország nem teljesítette a Stabilitási és Növekedési Paktum szerinti államháztartási hiányra vonatkozó kritériumot.
Ezért a bizottság javasolni fogja az Európai Tanácsnak, hogy túlzott hiány esetén indítson követendő eljárást a két országgal szemben.
A vizsgált hat országból egyedül Bulgária valutája, a bolgár leva az, amelyik az árfolyam-kritériumokat illetően részt vesz az árfolyam-mechanizmusban. A tagország ennek kapcsán szakpolitikai kötelezettségvállalások teljesítésén dolgozik, többek között a pénzmosás elleni keretrendszerének megerősítésével.
A hosszú távú kamatok konvergenciájában Magyarország mellett Románia és Lengyelország is a 4,8 százalékos referenciaérték felett tartotta a kamatlábait. Ezen felül a jelentés arra is kitér, hogy Svédország kivételével a vizsgált országokban az intézmények és a kormányzás minősége továbbra is gyengébb, mint az EU más országaiban.
Ami a nemzeti jogszabályoknak a szerződésekkel, valamint a KBER és az EKB alapokmányával való összeegyeztethetőségét illeti, egyedül Bulgária felel meg a vizsgált országok közül.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább→
