A tegnapi Kormányinfón kérdésre válaszolva Gulyás Gergely kancelláriaminiszter elárulta, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonallal kapcsolatban minden eddig fennálló, vagy vitás műszaki, pénzügyi kérdést sikerült tisztázni.
Azt is mondta, hogy a projekt pont ezért nem is fog felmerülni a magyar-kínai csúcson, igaz, Hszi Csin-ping, Kína első embere az Orbán Viktorral közös sajtótájékoztatója során jelezte, hogy továbbra is kiemelt jelentőséggel bír Peking számára a nyomvonal kiépítése.
Egyébként Gulyás Gergely közlése szerint 2025-26-ra történhet meg az átadás, de azt is sietett leszögezni, hogy a részletekkel kapcsolatban az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) tud felvilágosítást nyújtani.
A Lázár János által vezetett minisztérium érdeklődésünkre azt közölte, hogy
a BuBe-beruházás az elmúlt évtizedek legnagyobb kötöttpályás fejlesztése, nemzetközi kooperációban és rendkívül bonyolult műszaki tartalommal. A projekt összetettsége ellenére minden esély megvan arra, hogy a szerződésben vállalt jövő nyári határidőre, tehát a feszes menetrendnek megfelelően elkészüljön.
Azonban a BuBe kivitelezése a szerb oldalon láthatóan jobban áll, mint itthon. Belgrádban már a déli hosszabbítást ünneplik, és nemrég Görögország is csatlakozott a Budapesttől dél felé tartó, nagy sebességű vonat projektjéhez. Ezzel másfél ezer kilométeresre hosszabbodik az első szakaszbana magyar fővárost a szerbbel összekötő vasút.
A mostani számítások szerint 2027-re lehet majd vonattal eljutni Budapestről Belgrádba, kevesebb mint 4 óra alatt,
ugyanakkor április elején Alekszandar Vucsics szerb elnök már azt mondta, bízik benne, hogy a magyar kivitelezők 2025 végéig vagy 2026 első harmadára végeznek a magyar oldalon. Erről ír az IHO is, a cikkük szerint a Szerb Államvasutak „már sürgeti a magyar félnél a leendő forgalom részleteinek a tisztázását."
