2024. januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók
bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó
átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó
átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz
képest. A bruttó kereset mediánértéke 493 700, a nettó kereset
mediánértéke 341 700 forintot ért el, 16,9, illetve 16,0 százalékkal volt
magasabb az előző év azonos időszakinál.
2024. januárjában így alakultak a számok:
- A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó
átlagkeresete 605 100 forint volt, 14,6 százalékkal meghaladta az egy
évvel korábbit. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás
nélküli) bruttó átlagkereset 578 300 forintra becsülhető, 15,0 százalékkal magasabb, mint az
előző év azonos időszakában.
- A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 576 700, a
költségvetésben 576 200, a nonprofit szektorban 599 400 forintot tett ki, 14,1, 17,6, illetve 16,7 százalékkal
emelkedett egy év alatt. - A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 402 400, a
kedvezményeket figyelembe véve 416 600 forintot ért el, 14,6, illetve 14,5 százalékkal volt
magasabb, mint 2023. januárban. - A reálkereset 10,4%-kal nőtt a fogyasztói árak előző év
azonos időszakához mért, 3,8 százalékkal növekedése mellett. - A bruttó mediánkereset 493 700 forint volt, 16,9 százalékkal
meghaladta az egy évvel korábbit. - A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset
mediánértéke 341 700 forintot ért el, 16,0 százalékkal felülmúlva az előző év azonos
időszakit.
Továbbra is az európai élmezőnyben a magyar infláció, miközben februárban csökkent az infláció az Európai Unióban, a magyar árak emelkedésének üteme továbbra is az uniós élmezőnyben található, viszont a régióban már a középmezőnyben vagyunk. Az euróövezetben eközben 2,8 százalékról 2,6 százalékra csökkent az infláció. Havi alapon nézve, a januárihoz képest mindkét régióban 0,6 százalékkal emelkedtek az árak.
Magyarországon 3,6 százalékos fogyasztóiár-emelkedést regisztráltak a statisztikusok – a KSH 3,7 százalékot mért –, amivel a régiónkban a középmezőnyhöz tartozunk.
A régióban a magyarnál alacsonyabb inflációt Csehországban (2,2 százalék), Szlovéniában (3,4 százalék) és Bulgáriában (3,5 százalék) mért az Eurostat, míg a magyarnál magasabb volt az áremelkedés üteme Lengyelországban (3,7 százalék), Szlovákiában (3,8 százalék), Horvátországban (4,8 százalék) és Romániában (7,1 százalék).
Az energiaárak 0,36 százalékponttal csökkentették, míg az élelmiszerek, alkoholok és dohánycikkek 0,79 százalékponttal, a szolgáltatások pedig 1,73 százalékponttal járultak hozzá a februári inflációhoz.
