Kedden az Európai Parlament képviselői hivatalosan is
elfogadták a Tanáccsal már egyeztetett javaslatokat az épületek
energiafogyasztásának és kibocsátásának további csökkentését elősegítő
szabályokról. Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv
felülvizsgálatának célja, hogy
- 2030-ra jelentős mértékben csökkenjen az uniós
épületállomány üvegházhatásúgáz-kibocsátása és energiafogyasztása; - 2050-re
pedig már egyáltalán ne terheljék a környezetet az épületek.
A most elfogadott intézkedéseknek továbbá az is a célja,
hogy a tagállamokban még több épületet újítsanak fel az energiát legrosszabbul
hasznosítók közül, és az energiahatékonysággal kapcsolatos adatok cseréje is
javulni fog a felülvizsgálatnak köszönhetően – olvasható az Európai Parlament oldalán.
2030-tól minden új épületnek kibocsátásmentesnek kellene lennie.
Ez a követelmény a közhatóságok tulajdonában álló, illetve
az általuk használt vagy fenntartott új épületekre már 2028-tól érvényes lesz.
A tagállamok ennek teljesítéséhez a teljes életciklusra vonatkozó globális
felmelegedési potenciált (GWP) vehetik majd alapul, így tehát az építkezéshez
felhasznált termékek gyártásával, beépítésével, bontásával és
ártalmatlanításával járó üvegházhatásúgáz-kibocsátással is számolniuk kell.
A lakóépületek esetében olyan intézkedéseket kell életbe
léptetniük a tagállamoknak, amelyekkel
- 2030-ra legalább 16 százalékkal;
- 2035-re
pedig legalább 20–22 százalékkal tudják csökkenteni a természetben közvetlenül
előforduló primer energiaforrások átlagos fogyasztását.
Ami a legrosszabb energiahatékonyságú, nem lakáscélú
épületállományt illeti, minimumkövetelmények révén kell gondoskodni arról, hogy
- 2030-ra 16 százalékuk;
- 2033-ra pedig 26 százalékuk fel legyen újítva.
A már meglévő középületekre és a nem lakáscélú épületekre
fokozatosan napelemeket kell telepíteni, amennyiben ez műszakilag, gazdaságilag
és funkcionálisan megvalósítható. Az összes új lakóépületet pedig 2030-ra el
kell látni napenergiát hasznosító berendezésekkel.
A fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok fokozatos leszerelése is cél.
A tagállamoknak lépéseket kell tenniük a fűtési rendszerek
dekarbonizációja érdekében, többek között a fűtéshez és hűtéshez használt
fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésével.
A cél az, hogy:
- 2040-re egyetlen fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán se
legyen üzemben; - 2025-től kezdődően a tagállamok nem nyújthatnak támogatást
fosszilis tüzelőanyaggal működő önálló kazánok telepítéséhez.
A pénzügyi ösztönzők tilalma nem vonatkozik a hibrid fűtési
rendszerekre, amelyek a kazánt például naphőenergia-berendezéssel vagy
hőszivattyúval kombinálják.
És vannak kivételek
Az új szabályok hatálya nem terjed ki a mezőgazdasági és
műemlékvédelmi épületekre. Az uniós tagországok emellett mentességet adhatnak a
követelmények teljesítése alól a különleges építészeti vagy történeti értékük
miatt hivatalosan védett épületeknek, az időszakosan vagy ideiglenesen használt
épületeknek, valamint a templomoknak és más imahelyeknek.
