2024-re a növekedési trendek alapján úgy tűnik, hogy Európa ahova az exportunk kétharmad-háromnegyed része kötődik, még mindig alapvetően lejtmenetben van. A számunkra a legfontosabb német gazdaságban az előretekintő hat hónapos hangulatindexek egy kicsit kedvezőbbek, de egyébként még most is nulla körül van. A külső folyamatokkal szemben a magyar gazdaságban a nehezén lassan túl vagyunk – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az MKIK gazdasági évnyitóján. Szerinte a kormány intézkedései jelentősen hozzá tudták segíteni a gazdaságot, hogy mind a külső finanszírozási képesség, a fogyasztói árindex, a reálbérek alakulása az kedvező irányba mozdult el. A 0,8 százalékos zsugorodásra nem lehetünk büszkék, de azért ez nem példa nélküli – a Parragh úr által említett osztrák gazdaság 0,7 százalékkal csökkent – hívta fel a figyelmet Varga Mihály.
Magas a hiány, de nem a régiós összevetésben
Az államháztartásban ugyanakkor komoly hiánymértékek alakultak ki, de olyan pályát határozott el a kormány, ami a következő három-négy évben újra vissza fogja vinni három százalékra az államháztartási hiányt a 2023-ra várt 6,5-6,7 százalék körüli mértékről.
Idén a kormány 4,5 százalékot célzott meg, 2025-re 3,7 százalék lehet a mérték és 2026-ban tud 2,9 százalék alá csökkenni a hiány, majd 2027-ben pedig 2,4 százalékos deficittel számol a Pénzügyminisztérium.
Egyébként a deficit tekintetében sem lógunk ki az európai vagy nemzetközi trendekből: a szlovák államkassza az idén 6 százalékos hiánnyal, a lengyel 5,5 százalékos hiánnyal fog idén működni
A gazdaság fokozatosan lendületet vesz az idén, 2025-ben pedig már a magyar gazdasági növekedés lesz az egyik legmagasabb az Európai Unióban – mondta Varga Mihály. A pénzügyminiszter szerint
Magyarország már 2021 közepére elérte azt a kibocsájtási szintet, ami a koronavírus előtt volt – ez a legtöbb országnak nem sikerült – Németországnak 2022-ben sikerült ezt elérni, Csehország pedig még mindig nem érte el ezt a szintet.
Terítéken az adósságfinanszírozás
A másik kitettségünk, kockázatunk a kamatkiadások jelentős terhe. Az adósságcsökkentés már csak azért is fontos, hiszen a tavaly év végi 73 százalékos adósságráta miatt a kamatkiadások komoly terhet jelentenek. Ez pedig az infláció csökkentésével és a kamatszintek, a kamatkörnyezet javulásával tud megváltozni. Azok az országok tudtak hosszútávon sikeresen növekedni, tartósan és fenntartható módon, amelyeknél alacsony volt a hiány szintje, ahol az államháztartási hiány és maga az államadósság szintje is csökken – mondta Varga Mihály. Jó hír, ha a mérlegeket nézzük, hogy a folyó fizetési mérleg szerkezete javul.
Az adósságfinanszírozás másik fontos kérdéskörét a finanszírozási szerkezet adja. E tekintetben Varga Mihály örömmel nyugtázta az állampapírok hozamcsökkenését. Emellett komoly előny, hogy
az adósságon belül tavaly tovább erősödött a hazai, lakossági finanszírozás részaránya
– ennek eredményeképp a 3050 milliárd forintnyi kamatkiadásból 1300 milliárd forint a lakossághoz került. Márpedig – jelezte a pénzügyminiszter – sokkal jobb, ha ezt a kamatot Szabó János kapja meg, mintha a Templeton vinné ki Magyarországról, vagy mások viszik ezt el – értékelte.
Adóban nagy lépést teszünk
A Pénzügyminiszter szerint a hazai gazdaságpolitika alappillérét a versenyképes adórendszer jelenti. Itt nagyot lépett a kormányzat
az idén bevezetett e-áfa rendszer szavai szerint 20 százalékkal kisebb adminisztrációs terhet jelént a cégek számára, amivel a vállalkozások éves szinten 20 milliárd forintot tudnak majd megspórolni.
Újabb mérföldkő lehet az eNyugta 2025-ös bevezetése, s 2025 végére ígérte a pénzügyminiszter az eMAP rendszer bevezetését, amely ahhoz segít hozzá, hogy a vállalkozások mentesüljenek a foglalkoztatási terület adminisztrációs terheinek jó része alól – ma egy vállalkozásnak 23 helyre kell ma a foglalkoztatási típusú adatot beadni – emlékeztetett.
