A tárca közleménye szerint a főpolgármester azzal fenyegette
meg az agglomeráció településeit, hogy ha nem sikerül díjemelést elérnie,
egyoldalúan felmondja a vízátadásra vonatkozó szerződéseket, így a főváros
körüli települések nem jutnak hozzá a budapesti szolgáltató által kitermelt
vízhez.
Hangsúlyozták: a kormány nem engedi, hogy „Budapest zsarolja
az agglomerációt", ezért jogszabály-módosítást kezdeményezett. A
víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása biztosítja,
hogy a víziközmű-szolgáltató ne mondhassa fel egyoldalúan az átadási szerződést
akkor, ha az – az adott terület műszaki körülményei miatt – elengedhetetlen egy
másik víziközmű-szolgáltató kötelezettségének teljesítéséhez.
A módosítás emellett - a lakossági rezsicsökkentés fenntartásával - lehetővé teszi az országosan egységes nem lakossági díjak
bevezetését. A 2024. január elsejétől érvényes egységes alap- és
fogyasztásarányos díj a nem lakossági területen jelenleg létező több mint
900-féle víz– és csatornadíj helyébe lép, kiegyenlítve a legalacsonyabb és a
legmagasabb tétel közötti akár 49-szeres különbséget. A díjak mértéke
országszerte eltérő mértékben módosul – ismertették.
Létrejött a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap.
Ennek célja az eltérő
üzemeltetési környezetből fakadó bevételkülönbségek kiegyenlítése. Bizonyos szolgáltatóknak ugyanis az eltérő helyi adottságok miatt magasabbak a
költségeik - magyarázták. Hozzátették: a víziközmű-szolgáltatónak a - MEKH
módszertana és javaslata alapján - rendeletben meghatározottak szerint az
elismert indokolt költségeihez képest elért többletbevételeire tekintettel kell
befizetnie az alapba, illetve ebből igényelhet ellentételezést, amennyiben arra
jogosult.
Az ágazati bevételek kiegyensúlyozott elosztása hozzájárul a
szolgáltatók fenntarthatóbb működéséhez, ezáltal segíti az ellátásbiztonság
növekedését, a rekonstrukciós szükségletek csökkentését, valamint a hálózat
műszaki-technológiai állapotának fenntartását - áll az Energiaügyi Minisztérium
közleményében.
