Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az előzetesen
meghatározott menetrendnek megfelelően hétfőn újra megbeszélést tartott a Bankszövetség képviselőivel – jelentette be a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
Az egyeztetésen a miniszter hangsúlyozta, hogy 2023 az inflációcsökkentés, 2024
a gazdasági növekedés helyreállításának az éve.
A kormány vállalta és teljesítette is, hogy egy számjegyűre szorítja le az inflációt. A hatékony intézkedéseknek és a hazai vállalkozások erőfeszítéseinek köszönhetően pedig már pozitív fordulat zajlik a gazdaságban, így a kilátások is egyre kedvezőbbek
– tette hozzá.
Felsorolta:
- novemberre 7,9 százalékra szorította vissza a kormány az inflációt;
- szeptemberben bekövetkezett a reálbérfordulat;
- a hitelminősítők rendre megerősítik hazánk
adósságbesorolását és továbbra is befektetésre ajánlják Magyarországot; - az ikerdeficit megszűnt és újra külkereskedelmi többletet
produkál a gazdaság; - mindemellett pedig a harmadik negyedévben megindult a
gazdasági növekedés is, ráadásul a negyedéves növekedés az unión belül a
negyedik legmagasabb volt
Nagy Márton a gazdasági kormányzásban bekövetkezett
változások ismertetése mellett megköszönte a bankok erőfeszítéseit és
együttműködését. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a megfigyelhető gazdasági
folyamatok jó alapot biztosítanak ahhoz, hogy jövőre a gazdaság a korábbi
évekhez hasonlóan újra dinamikusan, 4 százalékos mértékben növekedjen.
A miniszter felhívta a figyelmet, hogy ehhez a fogyasztás bővülésére és a vállalkozások beruházásainak növekedésére van szükség, így a
csökkenő kamatok, a javuló kamatkörnyezet szerepe felértékelődik és
kulcskérdéssé válik.
A GFM közleménye szerint a felek abban állapodtak meg, hogy 2024. január 1-jétől kezdődően az újonnan megkötött szerződések esetében az önkéntes kamatplafon mértéke (a THM-re vonatkozólag) az új lakossági lakáscélú hitelszerződések esetében 7,3 százalékra, az új vállalati hitelek esetében pedig egyszámjegyűre, 9,9 százalékra csökken.
Ezzel mind a családok, mind pedig a vállalkozások számára 10
százalék alatti hitelkamatok válnak elérhetővé, amely akár több millió forintos megtakarítást is jelenthet számukra a korábbi kamatszintekhez képest. Ráadásul
januártól a CSOK Plusz 3 százalékos kamat mellett segíti a családok
otthonteremtését, ezzel is hozzájárulva a hitel- és lakáspiac élénkítéséhez,
amelynek közvetítésében a kereskedelmi bankok is aktívan részt vesznek.
A felek megállapodtak abban is, hogy a vállalatokra, kkv-kra
vonatkozó kamatstop 2024. április 1-jei kivezetésével – amely kormányzati
döntést a Bankszövetség üdvözli – párhuzamosan a banki önkéntes kamatplafon
intézménye is megszűnik, azaz a jövőben a kamatokat a piaci verseny fogja
meghatározni – tájékoztatott a GFM.
