A legfrissebb népszámlálási adatok alapján még mindig területi egyenetlenségek mutatkoznak a megújuló energiatermelésben, a legtöbben még mindig kazánnal fűtenek, vagyis a kéményseprőknek még sokáig lesz munkájuk.
A lakosságnak ugyanis továbbra is a 62,5 százaléka fűt gázzal, 31,8 százaléka pedig fával. Árammal mindössze a háztartások 9 százalékában fűtenek.
Ám egyes vármegyék fűtési gyakorlata eltér a többitől. A Profitline megjegyzi, hogy Békésben például a többség még vezetékes földgázt használ (76 százalék), miközben Baranyában a lakosság kevesebb, mint a fele fűt ilyen módon (45 százalék).
A legtöbben Nógrádban használnak fát (54 százalék), miközben a fővárosban lényegében senki (2,8 százalék), de Csongrád-Csanád vármegyében is igen kevesen (29,1 százalék).
Az árammal fűtés széleskörben sehol sem elterjedt, a legtöbben Pest vármegyében használják ezt (14 százalékot), emellett 10 százalék feletti az arány Komárom-Esztergomban, Fejérben és a fővárosban. Mindeközben Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szóra sem érdemes, 5 százalék körüli az arány.
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint a különbségekre nem egy kiemelt ok a magyarázat, a település szerkezete és a lakásállományi összetétel is az okok között szerepelhet. Ugyanakkor nagy jelentősége van annak is, hogy milyen az adott területen a kiépült gázhálózat, ahogy az is, hogy mekkora ütemben folyt az utóbbi időben az új lakások építése.
Például Békés és Csongrád-Csanád a legurbanizáltabb megyék közé tartoznak, ugyanakkor alig van erdejük, ennek megfelelően a fahasználat is mérsékelt, szemben Nógrád vármegyével, ahol a legtöbb erdő jut egy lakosra. Az egyféle fűtőanyagot használók körében továbbra is a vezetékes földgáz dominál, 73 százalékos átlagrészesedéssel.
Nógrádban egyébként a gázfűtés használata mindössze 53,5 százalékos. Itt fatüzeléssel kompenzálják a gázt, szemben Tolna és Somogy vármegyével, ahol 28, illetve 24,8 százalékos az árammal fűtők aránya.
Részletek itt--->
