Áder János korábbi köztársasági
elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a Magyar Polgári
Együttműködés Egyesület rendezvényén Budapesten felidézte: 2023. július 1-jén indult el a Mol vezetésével a hulladékgazdálkodási koncesszió, a betétdíjas rendszer elindulását pedig 2024
január elejére tervezték.
Jövő év elejétől azonban a polcokon párhuzamosan lesznek elérhetők az 50 forintos betétdíjra jogosító kóddal ellátott termékek és azok, amelyeken ezek még nem szerepelnek, mindez problémákat okozhat a fogyasztóknak.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az automaták csak az ép
minőségű PET-palackot, fém italosdobozokat tudják elfogadni, így el kell
felejteni a „tapossa laposra" gondolkodást.
Az uniós előírások szerint Magyarország 90 százalékra növeli
az üveg, az alumínium és a PET-palackok visszagyűjtési arányát.
Áder János „Fenntartható fejlődés - Hol tartunk és mit
tehetünk?" címmel tartott előadásában felvetette a kérdést, hogy mennyire
fenntartható a globális gazdaság, amikor száz év alatt a világ népessége
négyszeresére nőtt, a vízfelhasználás ugyanebben az időszakban 8-szorosára, az energiafelhasználás pedig 12-szeresére emelkedett, és csak az elmúlt ötven
évben a globális anyagfelhasználás négyszeres növekedést mutatott.
A globális energiamix továbbra is a fosszilis energiára -
olaj, szén és gáz - épül, ami a szén-dioxid koncentráció emelkedésével és ezzel
együtt a Föld és a tengervíz hőmérsékletének emelkedésével jár.
Nem fenntartható a „vedd meg és dobd el" kultúrája; a világon az anyagfelhasználás 100 milliárd tonnára emelkedett, és ez a szám 2050-re akár megduplázódhat
– fogalmazott.
Áder János előadásában lehetetlennek nevezte az ENSZ csütörtökön induló klímacsúcsának (COP28) előkészítését végző elnökség által megfogalmazott célokat.
A szervezet pár
héttel ezelőtt arra szólította fel a világ kormányait, hogy 2030-ig
háromszorozzák meg megújuló energiatermelési kapacitásaikat annak érdekében,
hogy megelőzzék a 1,5 fokot meghaladó globális felmelegedést.
Közölte:
már a 2015-ös párizsi klímacsúcson világos volt, hogy irreálisak azok a célok, amelyek szerint optimálisan 1,5 Celsius-fok alatt kellene maradnia a globális átlaghőmérséklet emelkedésének az iparosodási szint előttihez képest. Ez az értékszám diplomáciai okokból, a tengerszint emelkedésének kitett országok megnyugtatására került be a dokumentumba.
Véleménye szerint az ENSZ keretében megrendezésre kerülő
klímacsúcsoknak nincs értelmük, mivel az ott megfogalmazott célokat, hogy
csökkenjen a világ szén-dioxid kibocsátása és ezzel együtt a légkörben lévő
szén-dioxid mennyisége, nem sikerült teljesíteni; az értékszámok folyamatosan
emelkedtek, leszámítva egy rövid időszakot a pandémia alatt. A Dubajban
rendezendő klímakonferenciára több mint 70 ezer résztvevőt várnak.
Áder János szerint ebben a témában a világ legfejlettebb
országait tömörítő G7-eknek vagy a Föld károsanyag-kibocsátásának 80
százalékáért felelős G20-as országok megállapodására van szükség.
Kína és az Egyesült Államok megállapodása pedig elengedhetetlen előfeltétele bármilyen klímamegállapodásnak, mivel a két ország a teljes globális szén-dioxid-kibocsátás közel felét adja.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány alapítója szerint nem
reális az EU klímavédelmi célja. A következő hét évben nagyjából ugyanakkora
kibocsátáscsökkenést kellene elérni (25 százalék), mint amekkorát az 1990 és
2021 közötti 30 évben (30 százalék).
Magyarország részesedése a világ teljes
szén-dioxid-kibocsátásából alig 0,13 százalék, de az egy főre jutó értékben is
jóval alacsonyabb, mint sok európai országé vagy az Egyesült Államoké -
hangsúlyozta. Jelezte azt is, hogy a megújuló energiaforrásoknak, mint például
a napelemeknek vagy a szélturbináknak is jelentős karbonlábnyoma van.
