Minden étrendbe beilleszthető, szuperélelmiszer a gomba. Nem
véletlen, hogy a magyarok tányérján is egyre gyakrabban előfordul a sajátos
ízvilágú alapanyag. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Zöldség-
Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a FruitVeB körképe szerint a hazai gombatermés
átlagosan 22-23 ezer tonna körül alakul évente. A termelés 90 százaléka
csiperke, 7-8 százaléka laskagomba, 2-3 százalékát pedig a különlegesebb fajták
adják. A belső fogyasztás mellett pedig számos exportpiacon megtalálható a
magyar csiperke.
Az egészségesebb étrend előtérbe kerülésével megnőtt a
kereslet a gomba iránt a hazai piacon is. Míg 2020-ban az egy főre jutó éves
gombafogyasztás hazánkban fejenként egy kilogramm volt, a járvány alatt és után
megnövekedett kereslet hatására ez a mennyiség 1,5-1,6 kg/főre emelkedett. A
hazai gombafogyasztás azonban még így is elmarad a 3 kg-os európai és a 4 kg-os
brit átlagtól.
A legnagyobb termesztő terület a közép-magyarországi régióban, ezen belül Budapesten és a főváros környékén összpontosul.
Az országban termesztett csiperkegombának 45 százalékát
ebben a régióban termesztik. Meghatározó csiperkegomba termesztő terület van
Győr-Moson-Sopron és Heves megyében is. A laskagomba kiemelt termesztő körzetei
között szerepel Kecskemét és környéke, a Duna-Tisza köze, Budapest és környéke,
valamint Győr-Moson-Sopron és Veszprém megye.
Az itthon megtermelt csiperkegomba mintegy 60 százaléka
exportra kerül.
A kivitel jelentős részét, csaknem 75 százalékát friss
gombaként szállítják a külpiacokra (Ausztria, Szlovénia Szlovákia, Románia
irányába), a fennmaradó 25% konzerv formájában jut el az exportpiacokra
(Olaszország, Ausztria). Laskagomba friss piaciként főként itthon, valamint a
német, román piacra kerül. Az egzotikus gombák (shiitake, ördögszekér gomba) a
friss piacon korlátozott mennyiségben érhetőek el.
A gomba intenzíven termeszthető, egy négyzetméter felületen akár 250-300 kg gombát lehet előállítani.
Ugyanakkor ekkora mennyiség eléréséhez komoly beruházásokra
van szükség: biztosítani kell a megfelelő klimatikus viszonyokat, illetve a
szén-dioxid, a páratartalom és a szűrt levegő arányát. Sajnos más mezőgazdasági
ágazatokhoz hasonlóan a gombatermesztők körében is egyre súlyosabb problémaként
merül fel a generációváltás hiánya.
A piaci lehetőségek adottak, a gomba az elmúlt időszakban a
vegánok, húsmentes étrendet követő fogyasztók tányérján is egyre gyakrabban
szerepel.
Mivel az összes esszenciális aminosavat tartalmazza,
húshelyettesítés, alternatív élelmiszerek előállítása terén sokan keresik
alapanyagként a gombát. Ezen felül a hazai gomba megfizethető, helyben és
fenntartható módon, korlátozott vízfelhasználással termeszthető, ráadásul
felhasználásakor alig keletkezik hulladék.
A gomba igazi szuperélelmiszer.
Fehérjében gazdag, kedvező az aminosav összetétele, alacsony
energiatartalmú, magas a víz- és élelmirost-tartalma, nem tartalmaz
koleszterint, A-, B1,2,3,5,9- vitamint-forrás és kiemelkedően magas D-vitamin
tartalommal bír. Erősíti az immunrendszert, tisztítja az érrendszert, szabályozza a glükózháztartást. A gombát számtalan étel elkészítéséhez használhatjuk,
leveshez és húsételhez is kitűnő választás.
