A Neumann Technológiai Platform és az EuroAtlantic Zrt. konferenciasorozatának második alkalmát Fellegi Tamás, volt fejlesztési miniszter az EuroAtlantic Zrt. alapítója nyitotta meg. A jövő év második felében a magyar EU elnökség a magyar kormánynak felelősség, a magyar vállalatoknak lehetőség – fogalmazott. Hozzátette, jelenleg nincsenek megfelelően megjelenítve a magyar üzleti szféra érdekei Brüsszelben az uniós döntéshozatali folyamatban. Az igazi cél a tartós magyar vállalati jelenlét erősítése az Európai Unióban – mondta.
Ágostházy Szabolcs, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár arról beszélt, hogy az EU válaszúthoz érkezett: az eddigi hagyományos felzárkóztatási fejlesztési politikán alapuló finanszírozást szép lassan felváltja az EU prioritásait és kihívásait előtérbe helyező költségvetés. Ez alapján trendforduló tapasztalható, mert a tagállamokon keresztül elosztott forrásokat felváltják a centralizált közvetlen uniós források. Az Európai Unió következő költségvetéseiben növekedni fog a közvetlen pénzek aránya.
Ágostházy Szabolcs reményét fejezte ki, hogy még az idén megnyílhat Magyarország előtt 10 milliárd euró blokkolt uniós forrás. A kondicionalitási eljárás megszűntetésével a következő hónapokban még 3 milliárd euróhoz hozzáférhet az ország. Az államtitkár kiemelte, a magyar kormány a befagyasztott uniós forrásokból már több mint 2000 milliárd forintot finanszírozott elő, ezzel enyhítve a vállalatok terheit.
A magyar kormány várakozásai szerint 6-7 év múlva elérjük az európai uniós átlag 90 százalékát, így a kohéziós források mértéke Magyarországon jelentősen csökkenni fog. Emiatt a magyar vállalatoknak növelniük kell a jelenlétüket az uniós közvetlen pályázatokon. Lakosságarányosan évente 4,9 milliárd eurót hozhatnának el a hazai szereplők, ezeknek a forrásoknak viszont csak a töredékét sikerül elnyerni.
Hiába törekszik az Európai Unió vezetése arra, hogy a világjárvány nyomán egyszer felvett közös hitelfelvétel rendszeressé váljon, ezt a magyar kormány most sem és az elnöksége során sem fogja támogatni – jelentette ki az államtitkár. Gondolatait azzal zárta, hogy a magyar vállalatok üzleti érdekeinek megjelenése és erősítése Brüsszelben a nemzetgazdaság előnyére válik.
A konferencián jelen volt Jeroen Vergeylen Belgium magyarországi nagykövete is, aki időszerűnek nevezte a magyar vállalatok felkészülését az uniós elnökségre. Köszönetét fejezte ki, hogy Magyarország és Belgium szoros együttműködésben dolgozik a 2024-es uniós elnökségi projekteken.
Fellegi Áron, az EuroAtlantic tanácsadó vállalat igazgatósági elnöke arra emlékeztetett, hogy az uniós elnökség egyik legnagyobb előnye az „ingyen figyelem”. Brüsszelben folyamatosan 27 tagállam gazdasági szereplői hallatják a hangjukat, így nehéz „kitűnni” a tömegből. A jövő év második fele viszont lehetőséget biztosít arra, hogy a magyar vállalatok reflektorfénybe kerüljenek.
Velikovszki László, a Digitális Kormányzati Ügynökség beszerzési és fejlesztési vezérigazgató-helyettese az előadásában kifejtette a nemzetközi kapcsolatépítés a kulcslépés ahhoz, hogy egy magyar kkv sikeresen pályázzon közvetlen uniós forrásra. A közvetlen uniós pályázatokat kizárólag szakmai alapokon, anonim módon bírálják el, a sikeres pályázás érdekében jól félépített és kidolgozott stratégáival érdemes elindulni.
Szerző: Tieger Endre
