Giorgia Meloni olasz miniszterelnök például azt mondta, olyan korszakban élünk, amikor mindent megtámadnak, ami
meghatároz bennünket, más előadók is a családok ellenségeinek listáját sorolták,
amely ezáltal sajátos kultúrháborús ízt kapott. A szokásos ellenségképek -
liberalizmus, feminizmus, marxizmus – mellett már megjelent okostelefonok is, Orbán
Viktor magyar miniszterelnök pedig a klímaváltozási pánikot tette felelőssé,
azért, hogy az emberek kevesebb babát szülnek.
És voltak felhívások a hagyományos, házas, lehetőleg
heteroszexuális családi egységekért. Jordan Peterson kanadai pszichológus egyenesen felszólította
az egyedülállókat, az elváltakat és a melegeket arra, hogy változtassanak.
Etnikai sérelmek is megjelentek.
Az azerbajdzsáni nemzetgyűlés elnöke azzal vádolta
Örményországot, hogy „megrongálja Azerbajdzsán összes történelmi, kulturális és
vallási helyszínét”.
A Boszniai Szerb Köztársaság volt miniszterelnöke a
hagyományos család fontosságáról és a globalisták és a liberalizmus által
veszélyeztetett születésszám fenntartásáról beszélt.
II. Ignác Aphrem, a szír ortodox egyház pátriárkája a
szíriai keresztények helyzetéről szólt, amelyet szerinte tovább rontottak az
országot sújtó nemzetközi szankciók.
És nem véletlenül választották a Kárpátaljai Gyermekkórust a
sok zenei közjáték előadójának. A nyugat-ukrajnai régióban jelentős magyar
etnikai kisebbség él, és a két kormány között nyelvi vita folyik, miután
kötelezővé tették az ukrán nyelvet az iskolákban. A gyerekek hímzett fehér
köntösbe öltözve énekelték el Reményik Sándor XX. század eleji költő, a Templom
és iskola című versét a magyar nyelvről, a templomról és az iskolákról.
Novák Katalin köztársasági elnök méltatta a kórus
teljesítményét „a kétségbeejtő körülmények ellenére”, és Reményik versét
visszhangozva hozzátette, „nem adjuk fel”.
A konferencia néha lényegesebb területre tévedt annál, mint hogy meg kell határozni, kikből állhat egy család, hogy a férfi és nő páros minden alternatívája rossz.
A lap összefoglalója szerint a közgazdasági Nobel-díjas James Heckman a család fontosságáról ugyan beszélt,
de kiemelte, hogy a szülők képzése fontos lenne gyermekeik neveléséhez, mert az javíthatja társadalmi-gazdasági
pályájukat.
A Politico hosszú cikkben boncolgatja a Budapesti Demográfiai Csúcs kapcsán, hogy a felmérések azt mutatják, Európában
mind a férfiak, mind a nők több gyermeket szeretnének, mint amennyit végül valójában
vállalnak. A gyorsan csökkenő születési ráták a népesedési piramist is
torzítják, kevesebb a munkaképes korú ember az idősebb nyugdíjasokhoz képest.
Ez problémákat okozhat a nyugdíjfizetésben és az egészségügyi ellátásban.
Különösen olyan országokban jelent ez problémát, mint
Románia és Bulgária, ahol az alacsony születési rátához a magas kivándorlás is
társul. Magyarország termékenységi arányszámának emelése terén elért
eredményei lenyűgözőek, tanulságul szolgálhatnak mások számára – legalábbis papíron – teszi hozzá a cikk szerzője.
Az ország GDP-jének mintegy 5 százalékát a családalapítás ösztönzésére
fordítja, beleértve az adókedvezményeket és az alacsony kamatozású kölcsönöket
a gyermekes családok számára, valamint az ingyenes in vitro megtermékenyítést
(IVF). 2010 óta, amikor Orbán Viktor átvette a hatalmat, Magyarország
termékenységi rátája mintegy 25 százalékkal nőtt, az EU legalacsonyabb szintjéről
kicsit meghaladta a tömb egy nőre jutó 1,5 születési átlagát – ismerteti a lap,
amely szerint nyitott kérdés, hogy a magyar kormány politikája milyen szerepet
játszik a változás előmozdításában. Orbán azon célkitűzése ugyanis, hogy
2030-ra elérje a 2,1 születésszámot egy nőre, ami a bevándorlás nélküli népességszám
stabilizálásához szükséges, elérhetetlenné válhat.
Eközben a Városligetben az emberek aggodalmai prózaibbak voltak.
A Politico szerint egy fáradtnak tűnő, 45 éves férfi két
hároméves fiúval és feleségével jelent meg a családi napi fesztiválon, amely a konferenciával egyidőben zajlott és arra a
kérdésre, hogy mi tenné könnyebbé az életét, annyit válaszolt.
Jobb munka. Több pénz. Szerintem ez a probléma Magyarországon.
Orbán Viktor az idei demográfiai csúcson bejelentette a háromgyermekes édesanyák várható szja-mentességét.
Az Economxnak nyilatkozó gazdasági szakértő szerint akár még az idén számíthatunk érdemi döntésekre a bevezetéssel kapcsolatban.
Az adómentesség kiterjesztését az is valószínűsíti, hogy Orbán Viktor már most politikai üzenetet kreált a kérdésből. A rendezvényen emlékeztette hallgatóságát, hogy jövőre európai parlamenti választások lesznek, és szerinte minden adott ahhoz, hogy egy átkaroló hadművelettel a maguk javára fordítsák az erőviszonyokat, és össze kell állítani a magyar családpolitika 2.0 programját.
